Magyarországon az ellenzék dönthette el, hogy az Országgyűlés elfogadja-e Románia és Bulgária európai uniós csatlakozásának a törvénytervezetét. Az elmúlt napokban ugyanis kiderült, nem elég az egyszerű többség a törvény elfogadásához. A törvényjavaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők 2/3-ának igen szavazata  volt szükséges.

Az országgyűlési szavazás előtt Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke nyílt levélben, Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke pedig felhívásban kérte a magyar képviselőket, tegyék Románia csatlakozásának feltételévé az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket. Csapó arra emlékeztetett, hogy Románia egyetlen lépést sem tett az Európai Parlament áprilisi jelentésében megfogalmazott elvárások irányában. A Románia csatlakozásáról szóló dokumentumban az állt, hogy az önkormányzás és a szubszidiaritás elveinek tiszteletben tartásával kell különleges intézkedéseket foganatosítani az erdélyi magyarság védelmére. Megemlítette, hogy a képviselőház illetékes bizottsága a múlt héten vita nélkül utasította el a Székelyföld autonómiastatútumáról szóló törvénytervezetet, a román bíróságok pedig épp e napokban semmisítik meg azokat a helyi önkormányzati határozatokat, amelyek e tárgyban helyi népszavazás kiírására vonatkoznak.
Felhívásában Szász Jenő kifejtette: a romániai magyarságnak érdekében áll Románia EU-csatlakozása , de a magyar nemzeti közösség számára a szülőföldön való megmaradás és gyarapodás záloga a különféle autonómiaformák mielőbbi törvény általi garantálása. Az MPSZ elnöke szakértők és elemzők egybehangzó véleménye alapján leszögezte, az autonómiastatútum-tervezeteket jobb eséllyel lehet elfogadtatni Romániával a csatlakozási folyamat lezárulása előtt.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke  elmondta, a szövetség mindig is arra biztatta a magyar képviselőket, szavazzanak igennel Románia csatlakozására. Én azt gondolom, ez nem is dilemma  jelentette ki az elnök.  Az erdélyi magyarságnak az az érdeke, hogy Románia EU-csatlakozása mielőbb megtörténjék. Markó szerint nem lehet szembefordítani a székelyföldi autonómia kérdését Románia EU-integrációjának a kérdésével.

A szerződés ratifikálása ellen foglalt állást a Magyarok Világszövetségének az elnöksége is. A testület egyhangú szavazattal kéri az Országgyűlést, hogy ne ratifikálja Románia EU-csatlakozásáról szóló szerződést mindaddig, amíg Románia nem iktatja törvénybe az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiáját, különös tekintettel a Székelyföld területi autonómiájára - nyilatkozta az MVSZ elnöke. Patrubány Miklós.
Jeszenszky Géza volt külügyminiszter is megszólalt.- Fontosnak tartom ugyan a románokkal a jó viszonyt, de magam is ragaszkodnék a székelyföldi autonómiához, mielőtt támogatnám Románia EU-felvételét.
A felhívásokra reagálva Horn Gyula volt miniszterelnök a magyar rádiónak nyilatkozva kijelentette: -Nem lehet ultimátummal politizálni, ráadásul nem vagyunk nagyhatalom-. A szocialista politikus úgy vélte, mind Magyarországnak, mind a Székelyföldnek az az érdeke, hogy Románia minél gyorsabban haladjon előre az átalakulás útján.

Románia és Bulgária képviselői 2005. április 25-én Luxemburgban írták alá országaik EU-csatlakozási szerződését. A két ország akkor válhat az Európai Unió tagországává, ha a szerződést valamennyi tagország parlamentje megszavazza. Az Európai Unió 25 tagállama közül eddig csak Szlovákia parlamentje mondott igent a csatlakozásra. Csehországban a parlament felsőháza szavazott a csatlakozásról, az alsóházi döntés még hátravan.