Belépési ponthoz
Fejrész ki
 
Híreink
Híreink Kapcsolatok Impresszum
Románia EU-csatlakozása az Országgyűlés elött(A szavazás után)

  Németh Zsolt szerint az autonómiát szolgálja Románia EU-tagsága


Nem értettünk egyet a ratifikáció időzítésével, de igennel szavaztunk, mert úgy látjuk, Románia uniós csatlakozása közelebb visz a magyar nemzeti célokhoz- jelentette ki Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke, aki a ratifikációról lefolytatott múlt keddi vitában a Fidesz  Magyar Polgári Szövetség vezérszónoka volt. Hozzátette, meggyőződése szerint Románia csatlakozása után új feltételek között megújult erővel lehet fellépni az autonómia ügyében. A politikus szerint az esetleges tartózkodás is egy gyenge nemnek számított volna, mely mind belpolitikai, mind külpolitikai síkon hátrányos lett volna. Ráadásul a Fidesz semmiképpen sem tudta volna befolyásolni a szavazás végkimenetelét.


Megértem az autonómia iránt elkötelezett erdélyi csoportok jó szándékát, és a szavazással kapcsolatos érzelmeit, hiszen minden eszközt meg kell ragadniuk céljaik eléréséhez- jelentette ki Németh Zsolt. Hozzátette azonban: meggyőződése szerint a hétfői szavazás nem tartozott ebbe az eszköztárba.

 A szavazás egyébként a parlamentben sem volt eseménymentes. A Jobbik Magyarországért mozgalom aktivistái a karzaton -Ne legyetek hazaárulók!- feliratú transzparenst feszítettek ki. A nemzeti radikálisok ugyanakkor színes röplapokat szórtak a képviselők fejére, amelyekben felhívták a figyelmet a Romániával szemben támasztott EU-követelményekre. A Jobbik szerint a magyar Parlamentnek is feltételt kellett volna szabnia a csatlakozáshoz, ez pedig az erdélyi magyarság autonómiája lehetett volna.


Kiábrándult autonomisták


Elégedetlenek és szomorúak vagyunk, hogy az Országgyűlés nem vette figyelembe kérésünket Románia EU-csatlakozásának ratifikációjakor  jelentette ki a  Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke.  Úgy ítéljük meg, hogy történelmi lehetőséget szalasztottak el, hiszen a ratifikáció jó alkalom lett volna annak leszögezésére, hogy a Székelyföld területi autonómiája és a személyi elvű autonómia megkerülhetetlen kérdés Románia csatlakozásakor. Szász szerint politikai szempontból rossz időben, rossz érzékre valló stílussal meghozott döntésről van szó, az Országgyűlés döntésével tanácsos lett volna megvárni az október végén esedékes, Romániáról szóló EU-jelentést.


Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke a szavazás után az MTI hírügynökségnek elmondta, támogatja Románia európai uniós csatlakozását, de nem érti, miért kellett az Országgyűlésnek megelőzni e kérdésben a többi tagország parlamentjét. Emlékeztetett arra, hogy az EMNT annak idején támogatta azt az álláspontot, hogy legyen a romániai magyarság autonómiája Románia csatlakozásának előfeltétele. Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az autonómia követelményét, körülírva ugyan, de az Európai Parlament is megfogalmazta.


Elégedett hatalom


Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes fontosnak tartotta, hogy Magyarország az elsők között hagyta jóvá Románia csatlakozási szerződését. Szerinte amikor Románia csatlakozásáról szavazott az Országgyűlés, azt az akaratát nyilvánította ki, hogy az erdélyi magyarok is ott legyenek az Európai Unióban a magyarországi magyarokkal együtt -hangoztatta az RMDSZ elnöke.


A román külügyminisztérium mind az európai szolidaritás, mind pedig a barátság szempontjából gesztusértékűnek tekinti a budapesti szavazást. A tárca közleményében úgy értékelte, hogy a szavazás megerősíti az állandó támogatást, amelyet Magyarország nyújt Romániának ahhoz, hogy 2007. január elsején az Európai Unió tagjává váljon, ugyanakkor a két ország közötti kapcsolatokat is megszilárdítja. Ezek a kapcsolatok pedig nemcsak a két országnak, hanem az Európai Unió egészének a javát is szolgálják.