A britek szerint nem az osztrákok kényszerítették ki a horvát csatlakozási tárgyalásokat .Bár a soros EU-elnökség nevében Jack Straw brit külügyminiszter cáfolta, hogy közvetlen összefüggés lenne a két esemény között, tegnapra virradóra történelmet írtak Luxemburgban: megkezdődtek Törökország és Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásai.

Mint ismeretes, az EU-tagállamok külügyminiszterei csak kétnapos tanácskozás után tudtak megállapodni abban, hogy az előre beharangozott időpontban, október 3-án kezdjék meg a tárgyalásokat a muzulmán országgal. Ausztria ugyanis azt szerette volna, ha a tárgyalások végcéljaként nemcsak a csatlakozás szerepelne, hanem egy ennél lazább kapcsolat lehetősége is, Törökország viszont nem fogadott el semmilyen módosítást a tárgyalási keretben. Szakértők és sajtóinformációk szerint az osztrákok ellenállásukkal kikényszerítették, hogy az EU megkezdje a tárgyalásokat Horvátországgal is, amit Bécs már azóta szorgalmazott, hogy márciusban az EU az utolsó pillanatban a tárgyalás megkezdésének halasztása mellett döntött. Brüsszel akkor azt kifogásolta, hogy Zágráb nem teljesíti a tárgyaláskezdés feltételeként megszabott követelményt: a jugoszláviai háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes körű együttműködést.

A bejelentést követően Abdullah Gül török külügyminiszter gépe nem sokkal éjfél után érkezett meg a luxemburgi repülőtérre, azaz valóban csak az órák „leállításával” sikerült betartani az EU által korábban megígért hétfői tárgyaláskezdési határidőt. Törökország – amely 42 évvel ezelőtt jelezte először taggá válási szándékát – tárgyalásai legalább egy évtizedig tartanak majd, és még ha sikerre vezetnek is, számos jelenlegi tagállam népszavazáson akar dönteni a jóváhagyásról.
Abdullah Gül biztos benne, hogy 10 év múlva Törökország teljesen más képet mutat majd, mint most, s az európai közvélemény vele kapcsolatos álláspontja is változni fog addig. Ugyanakkor jelezte, hogy nemcsak Törökországtól kell elvárni ígéretei betartását, de a törökök ugyanezt várják az EU-tól is. Straw szerint Törökországra a taggá válásig még hosszú út vár, és nincs is garancia a sikerre.

Már csak azért sem, mert Törökország álláspontja nem változott Ciprus ügyében, és bejelentésük szerint nem is fog, míg végleges béke-megállapodás nem születik a török és görög részre osztott szigeten. Abdullah Gül szerint a ciprusi kérdés megoldását célzó diplomáciai erőfeszítéseket nem az EU-nak, hanem az ENSZ-nek kellene felügyelnie. Ankara attól tart, hogy Brüsszel olyan megoldást javasolna, amely az EU-tag ciprusi görögöknek kedvezne. Az Európai Unió a csatlakozás feltételéül szabta, hogy Törökország ismerje el a sziget déli része felett ellenőrzést gyakorló – nemzetközileg elismert – ciprusi görög kormányzatot.

Horvátország helyzetét a feltételezhető osztrák lobbi mellett az is megkönnyítette, hogy Carla Del Ponte, a hágai testület főügyésze – korábbi, borúlátó nyilatkozatai után némi meglepetést keltve – arról számolt be Luxemburgban az EU-tagállamok külügyminisztereinek, hogy Zágráb az elmúlt néhány hétben immár teljes mértékben együttműködött a hágai testülettel, és minden tőle telhetőt megtesz a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina horvát tábornok felkutatására, őrizetbe vételére. Az ország EU-felvételére Olli Rehn bővítési biztos szerint legkorábban 2009-ben van esély.

A háborús bűnök vádjával körözött Ante Gotovina horvát tábornok hajlandó feladni magát a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, ha hazájában állítják bíróság elé – jelentette be tegnap egyik ügyvédje, Luka Misetic. A hágai törvényszék főügyésze, Carla Del Ponte korábban rendre elutasította Gotovinának azt a feltételét, amelyet Misetic most ismét közzétett. A tábornok ügyvédjei legutóbb januárban tettek olyan ajánlatot, amelyben ragaszkodtak ehhez a feltételhez. A tábornok attól tart, hogy ha Hágában állítanák bíróság elé, akkor az eljárás nem volna igazságos.

 Gotovina ellen a törvényszék 2001-ben emelt vádat háborús bűncselekmények miatt, amelyeket állítólag a horvátországi szerbek ellen követett el az 1991–95-ös horvát–szerb háborúban.