Tízmilliárd eurós kutatási-fejlesztési alapot javasolnak a franciák .

Tony Blair brit kormányfő a mostani csúcsértekezleten a 2007–2013 közötti EU-keretköltségvetés sok vitát kiváltott témáját napirendre sem vette, ugyanakkor megígérte: minden tőle telhetőt megtesz majd, hogy az egyezség megszülessen december végéig, a soros brit EU-elnökség befejeződéséig.

Az EU globalizációs alkalmazkodással kapcsolatos elképzeléseit azonban eltérően ítélik meg a tagországok. Gerhard Schröder leköszönő német kancellár a kiszivárgott hírek szerint elvi és finanszírozási kifogásokat fogalmazott meg. Azt mondta: az uniós polgárok nem érzik kellően védve magukat a belső piacon meghonosodó „zabolátlan versenytől”. Hozzátette: Németország már nem tud vállalni ennél több kiadást, hiszen már eddig is lehetőségei határáig, „sőt kissé azon túl is” terjeszkedett. A belső piacra beengedhető külső verseny és ezzel összefüggésben a globalizációra adandó válasz ügyében a jelek szerint változatlan a nézetkülönbség a német és brit álláspont között. A brit kormányfő még a csütörtöki EU-csúcs előtt azt mondta újságíróknak: az Unió semmilyen módon nem tarthatja távol a feltörekvő ázsiai gazdaságok támasztotta versenyt. Kína és India például már nemcsak az alacsony munkaköltséggel előállított áruk és szolgáltatások terén lesz versenytársa az EU-nak; ez a két ország, szavai szerint, máris felfelé indult a magas hozzáadottérték-szektorban.

Jacques Chirac francia elnök a találkozón emiatt tízmilliárd eurós kutatási-fejlesztési alap létrehozására tett javaslatot, amelynek kezelője az EU saját bankja, az Európai Beruházási Bank (EIB) lenne. Chirac szerint az EU-nak gyorsan kell lépnie, ha fenn akarja tartani nemzetközi versenyképességét, és ehhez elsősorban az innovációt és a kutatást kell erősíteni. Ezek az erőfeszítések azonban pótlólagos finanszírozást igényelnek, és szerinte az EIB keretében létrehozandó fejlesztési konstrukció a köz- és a magánszektor társfinanszírozásával 2013-ig további 30 milliárd eurós forrást teremtene kutatási és újítási programokra.

Szociális és gazdasági reform a recept

A csúcsértekezleten a vita alapját az EU-bizottsági összefoglaló adta, amelyet a testület a soros brit EU-elnökség kérésére készített a globalizáció jelentette kihívásokról. A dokumentum lényege, hogy Európa nem tudja kivédeni a globalizációt, nem fordíthat hátat e folyamatnak, s igenis modernizálódnia kell, ha meg akarja őrizni alapértékeit. A 15 oldalas dokumentum szerint a status quo megőrzése lehetetlen, s önmagában egyetlen ország sem képes megküzdeni a technológiai változások, a lakosság elöregedése, valamint a globalizáció okozta kihívásokkal. A bizottság szerint a globalizáció napvilágra hozza Európa jelenlegi gyenge pontjait, az oktatásban és a kutatásban mutatkozó hiányosságokat, a munkaerőpiacra való belépés nehézségeit. „S csak akkor tudjuk megválaszolni ezeket az új kihívásokat, ha új viszony alakul ki az emberek és a munka, illetve a szociális rendszerek és az emberek között” – állítja a dokumentum, amely szerint ez megoldható, ha a szociális rendszerek modernizálása kiegészíti a gazdasági reformokat.