2005.november 30-án nyílt napot tart a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának Zalaegerszegi Intézete. A felvételi és pontszámítási rendszerbe nem igazán szeretnék méllyebben belemenni, mert azt a helyszínen részletesen bemutatják, elmondják. Inkább a zalaegerszegi képzés történelmét taglalnám egy kicsit.

A felsőfokú gazdasági-pénzügyi szakemberképzés színvonalának növelését az 1968-as gazdasági reformtörekvések és az 1970-es években fellendülő gazdaság megkövetelte, ezért azt a korábbi technikusi fokról a főiskolai diploma rangjára emelték. Az 1962-ben létrehozott budapesti Felsőfokú Pénzügyi és Számviteli Szakiskola az 1970/71-es tanévtől Pénzügyi és Számviteli Főiskolaként folytatta munkáját. A főiskola kezdeményezésére - mivel igény volt vidéki oktatóhelyek kialakítására is - 1971-ben a zalaegerszegi, 1972-ben pedig a salgótarjáni intézet kezdte meg működését. A 39 fős mezőgazdasági szakkal indult tagozat évfolyamonként 8, 1995-től 12 tanulócsoportos intézetté nőtte ki magát. A felsőoktatási intézmények integrációja az intézetet is érintette: 2000-től a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara részeként folytatja tevékenységét.

A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézetében jelenleg a nappali tagozaton 7 féléves képzési időben tanulnak a hallgatók. A posztgraduális oktatás keretében szakértő képzésben és közgazdász szakmérnök képzésben, valamint különböző tanfolyami képzésben vehetnek részt a jelentkezők. A főiskolán az 1997/98-as tanévtől indult be a távoktatás. Minden képzési forma iránt jelentős érdeklődés mutatkozik, a megszerezhető végzettségek, szakképesítések versenyképes jövedelmet és karrierlehetőséget biztosítanak.
Az intézet alapvető célja olyan felsőfokú képesítéssel rendelkező közgazdászok képzése, akik a gazdálkodó szervezeteknél a pénzügyi és számviteli, a szervezési és információ-feldolgozási feladatok gyakorlati megvalósítására, irányítására, ellenőrzésére, elemzésére, továbbá gazdasági folyamatok és rendszerek fejlesztésére, működtetésére egyaránt alkalmasak.

Az intézetben a közgazdász-képzésen belül három szak működik: pénzügyi (szakirányok: pénzintézeti; adó és illeték; vám és jövedék; államháztartási; biztosítási), számviteli (vállalkozási  és vállalkozásszervező szakirányokkal) és gazdasági informatika (banki informatika és számvitelszervezés szakiránnyal). Ezen kívül 2004-től új terület a vállalkozásszervező, valamint a humán erőforrás menedzser képzés. További képzések indulását is tervezik, de ez részletesebben majd a tájékoztatóból kiderül.A felsőfokú szaképzés keretében banki, pénzügyi és számviteli szakügyintézőket, valamint informatikai statisztikus és gazdasági tervező szakügyintézőket oktatnak. Az OKJ-képesítés megszerzése után ezen képzések hallgatóinak lehetőségük van az átlépésre a diplomás alapképzésekbe - természetesen a korábbi tanulmányok beszámításával.

A főiskola oktatási műhelyei (tanszékei): pénzügyi, számviteli, controlling, management, informatika-számítástechnika, matematika-statisztika, közgazdaságtan, idegen nyelvi és testnevelési tanszéki osztály. A főiskolai oktatók 8,7%-a tanár, 34,8%-a docens, 32,6%-a főiskolai adjunktus és 23,9%-a tanársegéd; választott kutatási témaköreik kapcsolódnak az oktatott tárgyhoz, illetőleg tárgykörhöz. A főiskola oktatói aktívan dolgoznak a veszprémi és pécsi akadémiai bizottságokban. A kutatómunkát jól kiegészíti a tudományos diákköri mozgalom gondozása, a hallgatók évről-évre szép eredményeket érnek el az OTDK-versenyeken. Az intézet minden évben színvonalas szakmai konferenciák - pl. Közgazdasági Napok - szervezésében vállal szerepet. A főiskola nyomdája hátteret biztosít az oktatók által szerkesztett jegyzetek és egyéb intézeti kiadványok megjelentetésének.

A tudományos kutatást, a szakmai munkát és tanulást jelentősen segíti a nyilvános működésű szakkönyvtár, ahol a hagyományos szolgáltatások és dokumentumok mellett online elérhető információk is rendelkezésre állnak. A hazai - elsősorban dunántúli - főiskolákkal, egyetemekkel rendszeres kapcsolat alakult ki: az együttműködés a különböző tudományos rendezvények és tevékenységek vonatkozásában, a közös oktatások lebonyolításában, vizsgáztatási feladatok ellátásában, szakanyagok írásában, közös pályázatokban mondható erősnek. Említést érdemel a Grazi és Krensi Pénzügyi Akadémiával, a finnországi Kuusamói Gazdasági Főiskolával, a holland Fontys Egyetemmel, az Eidhoveni Főiskolával, továbbá az edinburgh-i  James Watt Egyetemmel (Skócia) kialakított jó szakmai kapcsolat. A főiskola jövője a Gasparich úti egykori katonai laktanya területén kiépülő oktatási központban biztosított: az új elhelyezés alkalmat teremt a növekedésre, a megyeszékhely felsőoktatási-képzési palettájának színesítésére, az intézményben rejlő lehetőségek kiteljesítésére. Az ország legelőkelőbb helyén álló gazdasági főiskolájának az önálló karrá válása is folyamatban van.