Ebben a hónapban szavaz az Európai Parlament a Románia csatlakozási felkészültségéről szóló Moscovici-jelentésről. A francia raportőr által bemutatott dokumentumhoz több módosító indítvány is kapcsolódik, amelyek elfogadtatása a magyar EP-képviselők kemény lobbijának köszönhető. Érdekérvényesítő képességük hatékonyságával egyenes arányos a román EP-megfigyelők aggodalma is, akik mindenekelőtt attól tartanak, hogy a kisebbségek számára ajánlott „self-governance" kifejezésbe belemagyarázható az etnikai alapú autonómia is.

– Komoly gondjai származhatnak Romániának abból, ha az Európai Parlament elfogadja a Moscovici-jelentésnek a kisebbségi törvénytervezetre vonatkozó passzusait – jelentette ki Adrian Cioroianu a Nemzeti Liberális Párt (NLP) európarlamenti megfigyelője. Társával, Nicolae Vlad Popával együtt kérték az EP-n belüli liberális csoportosulás támogatását „self-governance" (önkormányzatiság elve) kifejezés megváltoztatására, pontosítására. – Mi igyekszünk ezt a kifejezést a nemzeti kisebbségek kulturális autonómiájával „beazonosítani", de fennáll a veszélye annak, hogy ez akár az önrendelkezés szóval is helyettesíthető. Az EP liberális frakciója a héten dönt: támogatja-e a román megfigyelők kérését, vagy sem. Cioroianu szerint a könyörtelen magyar lobbi eredménye az, hogy a román megfigyelőktől Brüsszelben sorozatosan számon kérik, miért nem teljesíti EU-s kötelezettségeit.

Az Európai Parlament külügyi bizottsága által elfogadott Moscovici-jelentés, és az ehhez kapcsolt módosító indítványok a következő aggodalmakat fogalmazzák meg: a testület hiányolja a román hatóságok „kezdeményezőkészségét", ami a Románia területén élő magyar kisebbség védelmét illeti a szubszidiaritás és önkormányzat elvével összhangban. Kérik a román hatóságokat, biztosítsák a kisebbségek nyelvén működő egyetemek létrehozását, első lépésként pedig a magyar oktatási vonal megteremtését a Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretén belül. Kérik a román parlamentet, minél hamarabb fogadja el a kisebbségi törvénytervezetet, kiábrándítónak nevezve a jogszabály vitájának huzavonáját. Kérik a román hatóságoktól a decentralizáció felgyorsítását, és az önrendelkezés elvének alkalmazását a nemzeti kisebbségek igényeivel összhangban. Ezenkívül a választási törvénynek oly módon történő módosítását, amely lehetővé teszi, hogy minél több kisebbségi szervezet vehessen részt a megmérettetésen. Továbbá az elkobzott ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatását, különös tekintettel az egyházi javakat.

A jelentés ( a módosításokkal együtt ) 55 igen szavazatot kapott, ketten ellenezték és ketten tartózkodtak. Elfogadása mellett nem csak az EP legerősebb frakciójának, a néppártnak tagjai szavaztak, hanem a szociáldemokraták is, akik hagyományosan Bukarest-pártiak voltak.