December 7-én, szerda délután ismét neves vendég tartott előadást a Zalaegerszegi Pénzügyi és Számviteli Főiskola előadótermében. A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Zalaegerszegi Magyar Közgazdasági Társaság és a Gyáriparosok Szövetsége meghívására látogatott el Zalaegerszegre.  „A monetáris politika aktuális kérdései” című előadására szinte csordultig megtelt a főiskola nagyelőadója. Járai Zsigmond először a Magyar Nemzeti Bank feladatiról beszélt, majd értékelte Magyarország aktuális gazdasági helyzetét, végül az euró bevezetéséről vélekedett.

Kiemelte, hogy az MNB elsődleges célja az ár stabilitása és fenntartása, és e cél veszélyeztetése nélkül támogatni a kormány gazdaságpolitikáját. 2005 decemberében az inflációs cél 4%-os, 2006 decemberében 3,5%-os , majd 2007-től a középtávú cél 3% elérése. Megemlítette, hogy nagyon veszélyes a bankok devizában történő hitelezése, mert ez az ország lakosságának nagyon nagy arányú eladósodásához vezethet.

Magyarország gazdasági helyzetét értékelve kettősségről beszélt. Viszonylag gyorsan növekszik a GDP, az infláció pedig az Európai Unió egészéhez is viszonyítva is kedvező helyzetet mutat. Ugyanakkor súlyos pénzügyi problémákat eredményez az államháztartás tragikus helyzete, aminek az alapja, hogy az állam évek óta túlköltekezi magát, többet költ, mint amennyi a bevétele.

„A konvergenciakritériumok teljesítésével a 10 újonnan csatlakozott eu-s tagország közül az utolsó helyen állunk. Magyarországnak nagyon jót tenne az euró bevezetése, de nagyon sok reformra lenne még szükség a költségvetési deficit lefaragásán kívül is. Nem az Unió hanem a mi érdekünk, hogy betartsuk a feltételeket”-mondta Járai.

„2 évvel azután tudunk majd csatlakozni az Eurózónához, hogy stabilizáltuk az államháztartást. Jövőre 8-9%-os államháztartási hiánnyal számolhatunk (3% kéne legyen). A legfejlettebb országoknak is 3-4 évbe telne lefaragni 6%-ot. A 2010-es csatlakozás azt jelenti, hogy már 3 éve folyik az államháztartási reform, ami természetesen nem így van.”-zárta beszédét az elnök úr.

Járai Zsigmond tehát valószínűtlennek tartja az euró 2010-es bevezetését.