Mintegy 400 éven keresztül tartotta magát a tengerészek között egy elátkozott kísértethajóról szóló történet, melyet Bolygó Hollandinak hívtak.

A legenda szerint a XVII. században egy holland hajóskapitány erős viharba került a Jóreménység foka körül, és istenkáromló esküt tett: vagy behajózik a Tábla-öbölbe, vagy elkárhozik. A hajó végül sziklára futott és elsüllyedt, a kapitány pedig az eskü terhe alatt arra ítéltetett, hogy az idők végeztéig a környező vizeken hajózzon.

Egy másik verzió szerint maga Bernard Fokke kapitány tehet a kísértethajóról: állítólag üzletet kötött az ördöggel, hogy 90 nap alatt eljuthasson az Antillákra, de emiatt azzal bűnhődik, hogy a Jóreménység foka körül hajózik míg világ a világ, és a hajó fedélzetén állva homokóráján számlálja az évszázadokat.

A történet sok művészt is megihletett, Wagner operájában például a kapitány lehetőséget kap arra, hogy megmeneküljön a kárhozattól: hétévente egyszer partra léphet, és ha sikerül kivívnia egy nő szerelmét, feloldozást nyerhet.

A Bolygó Hollanditól egyszerűen rettegtek a babonás hiedelmekre amúgy is hajlamos tengerészek; sokan állították, hogy már a hajó puszta látványa is súlyos balszerencsét hoz. A vöröslő fényben izzó, fekete testű, és mindig teljes vitorlázattal feltűnő hajóról állítólag gyakran lehetett kiáltásokat hallani, és jó néhányan látták a fedélzeten a kapitányt is, izzó szemekkel, lobogó ősz hajjal. A túlélők rengeteg halálesetet, tragikus hajószerencsétlenséget írtak a Bolygó Hollandi számlájára. Legtöbbször a Jóreménység foka körül észlelték a baljós jelenést, de a II. világháború idején már a német tengeralattjárók legénysége is rettegett a Bolygó Hollanditól, amelyet akkoriban Szueztől keletre láttak felbukkanni.

Sok racionális magyarázat létezhet a "kísértethajók" felbukkanására, leginkább rossz látási viszonyok vagy délibábok okozhatnak ilyen típusú érzéki csalódást. Kétségtelen azonban, hogy sok esetben valóban elhagyott, kóbor hajókat láttak a tengerészek ide-oda hányódni a tengeri útvonalak között - a Jóreménység foka körül fokföldi fantomoknak hívták ezeket.

Az 1930-as évek óta jelentősen megcsappant a fantomhajókról szóló jelentések száma - talán azért, mert akkoriban az utolsó valódi, hányódó hajókat is elsüllyesztették.