Glenn Miller zenekara 1939 őszétől kezdve Amerika-szerte híres és közkedvelt volt; az új stílus, a szving hamar meghódította a szíveket és a táncos lábakat. A mai napig gyakran játszott slágerek, az  "In the Mood", a "Moonlight Serenade" és társaik már akkor hatalmas bevételt hoztak, a zenekar több filmben is szerepet kapott.

Miután kitört a II. Világháború, és Amerika is hadba lépett, Glenn Miller katonai szolgálatra jelentkezett. 1942-ben már parancsnoki rangban volt, és megalakította a légierő zenekarát. A szvinges hangzás a hadsereg indulókhoz szokott fülét is hamarosan elvarázsolta, a zenekar országos turnékra járt, és milliókat teremtett elő a hadikölcsönkötvény-kampány javára. 1944-ben Miller már a tengerentúlra is elvitte zenéjét. Az Angliában állomásozó csapatoknak koncertezett, a fellépéseket rádión is közvetítették, így Miller szerzett jó néhány európai rajongót is (állítólag maga Erzsébet királynő is minden alkalommal meghallgatta a koncerteket).

1944 decembérében Franciaországba indult egy fellépésre, gépe azonban a La Manche-csatorna fölött nyom nélkül eltűnt.
Sok rémhír kapott szárnyra ezek után: Miller fogságban van, kórházban van, megnyomorodott, agyonlőtték – megnyugtató és hiteles verzió azonban nem született az esetről.

Egészen 1983-ig az a vélekedés tartotta magát masszívan, hogy Millerék kis gépe egyszerűen eltűnt, vagy egy bombázó robbanásának a lökéshullámai semmisítették meg a repülőt. 1983-ban azonban Glenn Miller fivére, Herb egészen új magyarázatot tárt a nyilvánosság elé. Állítása szerint Glenn rendben leszállt a géppel Franciországban, ám a reptérről egyenesen egy kórházba vitték, ahol már másnap meghalt, tüdőrák következtében. Tény, hogy Glenn Miller gyakorlatilag folyamatosan dohányzott, az eltűnése előtti hónapokban rohamosan fogyott, ingerlékennyé és kimerültté vált, és több akkori ismerőse szerint is meglehetősen rossz bőrben volt. Herb szerint bátyja valószínűleg valamelyik angol katonai temető tömegsírjában nyugszik, szintén eltűntnek nyilvánított utastársai pedig egy németekkel vívott küzdelemben vesztették életüket.

Igazán jó magyarázat, és főleg bizonyíték egyik variációra sincs. Az viszont biztos, hogy az 1946-ban újjálalakult Miller-zenekar Tex Beneke vezetésével egészen a hetvenes évekig zenélt a jól ismert stílusban, így azok is megismerhették és megszerethették ezt az egyedi hangzásvilágot, akik Miller halála után születtek.