Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási szakbizottsága nevében a Bolyai Kezdeményező Bizottság (továbbiakban:BKB) vezetősége nyílt levélben fordult Jonathan Scheelehez, az Európai Unió romániai delegációjának vezetőjéhez. A Hantz Péter és Kovács Lehel, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem tanárai által aláírt dokumentumban az oktatók emlékeztettek a diplomatával folytatott korábbi levélváltásukra, amely a Bolyai Egyetem létrehozásáért indított tüntetéssorozat után zajlott.

A BKB októberi levelében tájékoztatta a diplomatát, melyek voltak a tüntetéssorozat okai. – Mivel válaszlevelében számos olyan utalás szerepel, amely tapasztalatunk szerint szögesen ellentétes a kulturális sokszínűség megőrzésének európai gyakorlatával, a levelében foglaltakra adott válaszunkat célszerűnek tartjuk a szélesebb nyilvánosság elé tárni. Levelében azt írja, hogy Európában nincs általánosan elfogadott gyakorlat a kisebbségi jogok biztosításával kapcsolatosan. Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk azon megoldásokat, melyeket a történelmi kisebbségekkel rendelkező európai országok honosítottak meg. Ezen konkrét, működő autonómiaformák közös elemeként említhető, hogy a többség hajlandó volt a nemzeti közösségek fennmaradásához szükséges feltételek megteremtésére azáltal, hogy önálló intézményeket, önálló döntési jogkört és saját pénzügyi alapokat biztosított számukra – áll a levélben.

A BKB-sek úgy vélik, hogy a finnországi svédek területi és kulturális autonómiája, Finnország tényleges kétnyelvűsége és a samik autonómiája,az Egyesült Királyság keretén belül megvalósult skót devolúció és Wales autonómiája, a spanyolországi baszkok és katalánok széleskörű regionális és kulturális önigazgatáshoz fűződő jogai, a dél-tiroli területi és kulturális önigazgatás, a korzikai nép különleges jogállása mind az európai autonómiák létjogosultságát mutatják.– Ön is láthatja, hogy ezen jogok sokkal szélesebbek az önálló oktatási rendszerért, a kulturális autonómiáért, valamint a Székelyföld területi autonómiájáért harcoló erdélyi magyarság létező jogainál –irják a dokumemntumban.

A nyílt levél szerzői különösen súlyosnak tartják, hogy a polgári engedetlenség demokratikus eszközét sokan az európai szellemmel ellentétesnek ítélik, és kisebbségieknek tesznek szemrehányást, miközben az elmúlt tizenöt év tárgyalásain sorra megtagadták tőlük a fölsorolt európai országokban jól bevált gyakorlatnak számító jogokat.