A kígyókhoz hasonlóan a gyíkok is mérget termelnek, csak általában gyengébbet. A házi kedvencként otthon nevelt hüllők harapásai ráirányították a figyelmet, hogy ideje felülvizsgálni a kígyók és a gyíkok 80 éve elfogadott evolúciós családfáját.

Bryan Fry, az ausztráliai Melbourne egyetemének biológusa meglepődve tapasztalta, hogy a szakállas sárkánygyíknak nevezett népszerű díszállat (bearded dragon) ugyanazt a mérget termeli, mint a csörgőkígyó. Kutatócsoportjával a gyíkokon kívül iguana- és kaméleonfajtáknál kilenc olyan toxint azonosított, melyekről azt hitték, hogy csak kígyóknál fordulnak elő . A méregtermelést eddig a fejlett kígyófajták specialitásának tartották, és a biológusok úgy gondolták, hogy a két ismert mérges gyíkfajta, a gilai szörny (heloderma suspectum) és a mexikói gyöngyös gyík (heloderma horridum) a kígyóktól függetlenül fejlődött odáig, hogy mérget állítson elő. A gyíkharapás okozta gyulladásokat bakteriális fertőzésnek gondolták, hiszen a gyíkok fogazata hemzseg a bacilusoktól.

Több biológus szerint felül kell vizsgálni a gyíkok 80 évvel ezelőtt elfogadott osztályozási rendszerét, ami a gyík nyelvének felépítése szerint csoportosított, hiszen a toxinok jellemzőbbek az evolúcióra. A genetikai elemzés szerint a kígyók legközelebbi rokonai az iguánák.

Nicolas Vidal és Blair Hedges, a pennsylvaniai állami egyetem két kutatója a Comptes Rendus Biologies című francia nyelvű tudományos folyóiratban megjelent cikkben javasolta, hogy a mérgező hüllőket új osztályba (Toxicofera) sorolják.

 
Az újonnan felismert evolúciós kapcsolatok alapján valószínűsíthető, hogy a méregtermelés 100 millió évvel korábban, az apró emlősök 200 millió évvel ezelőtti elterjedésével egyidőben kezdett kifejlődni.