Belépési ponthoz
Fejrész ki
 
Híreink
Híreink Kapcsolatok Impresszum
A Nobel-díjasok tanára

Rátz László 

Rátz László matematika tanár 1863. április 9-én született Sopronban. Iskoláit Sopronban végezte, s ott is érettségizett 1882-ben a soproni Evangélikus gimnáziumban. A gimnázium után 1883 és 1887 között a Budapesti Tudományegyetem diákja volt, majd 1887. október 4-től a berlini egyetemen filozófiát hallgatott 1888. augusztus 7-ig, majd ugyanez év október 31-től már a strassburgi egyetemen tanult természettudományt.


A következő év, 1889 szeptemberétől a Budapesti Tudományegyetem gyakorló Gimnáziumában helyezkedik el gyakorló tanárként.


1890. november 28-én megszerzi matematika-fizika szakos egyetemi oklevelét, de ekkor már (1890 szeptember 1-től) a Budapesti Evangelikus Főgimnázium helyettes tanára, majd két év múlva kinevezik rendes tanárrá.


Ekkor kezdődik 33 éven át tartó munkája, amely közben 1909 és 1914 között a gimnázium igazgatója.

Úttörő szerepe volt a matematika-oktatás reformjában (1905-14) és eközben (1896-1914) húsz évig szerkesztette a Középiskolai Matematikai Lapokat.


A világban ekkortájt minden jelentős országban megpróbálták a matematika oktatását megreformálni.Magyarországon 1906-ban létrehoztak egy Matematikai reformbizottságot Beke Manó vezetésével, amelynek tagja lett Rátz László is, a titkár Mikola Sándor lett. Ez a bizottság az összes hasonló európai bizottságok közül a legeredményesebb munkát végezte.


Rátz László Beke Manó professzor és Rados Gusztáv társaságában képviselte Magyarországot 1909-től a nemzetközi matematikai reformbizottságban, s ilyen minőségben részt vett a Cambridge-ben és Párizsban rendezett kongresszusokon. 1910-ben egy neves francia kitüntetést is kapott (Officer d'Academie).


A magyar reformbizottság által kidolgozott elvek szerint 1909 novemberében hivatalosan is engedélyezték a fasori gimnáziumban a matematika tanítását, így lehetőség nyílt a tehetségek gyorsabb felismerésére és jobb segítésére.


Rátz lászló különösen tehetségen felismerte a tehetséges diákokat, s ritka nagy türelemmel, szeretettel bánt velük. Kollégáinak tekintette őket, s gyakran meghívta őket egy-egy szombat délutáni kávéházi beszélgetésre, ahol egyetemi tanárok is sűrűn előfordultak. Néhány diákot még a lakására is meghívott érdekes feladatok, feladványok megoldására.


Nem titkolta, ha már nem tudott mit mondani a diák számára,  ilyenkor megfelelő "helyettes"-ről gondoskodott, így került Neumann János Fekete Mihály egyetemi tanár közelébe még a gimnáziumi évek alatt.

 

Tevékeny részt vállal az 1924. évi matematika tanterv és hozzá kapcsolódó utasítások elkészítésében


1925-ben befejezi tanári pályáját, s 1930. szeptember 30-án a budapesti Grünvald Szanatóriumban hal meg.


Aktív tanárként elnöke a Dal és Zene egyesületnek, nyugdíjasként pedig ügyvezető elnöke a "Volt Növendékek Egyesületé"-nek.