A termőföldek egy részét Zala megyében is víz borítja. Bár a januári fagyos idő hatására a hó gyors olvadása lelassult, mégis riasztóvá válhat a helyzet. Főleg Lenti, Zalalövő és Sármellék környékén vannak belvizes területek. Igaz a gazdálkodók még nem jelentettek komolyabb károkat, de ha nem történnek időben intézkedések veszélyesebbé is válhatnak a körülmények. Nem lehet még pontosan tudni, hogy a tél hátralévő időszakában, valamint kora tavasszal mennyi lesz a csapadék. A kemény tél segíthet abban, hogy lassabb legyen a hóolvadás és ez majd mindenképpen enyhítheti az esetleges gondokat. Annál is inkább, mert ősszel viszonylag kevés csapadék volt, így a talaj komolyabb mennyiségű nedvességet képes magába szívni, ami egy esetleges nyári szárasság esetén jótékony lehet.

Mivel Zala az ország legcsapadékosabb területei közé tartozik, már a 60-as évek közepén megkezdték a talajjavítást. A nagyüzemi táblásítás után a felszíni vizek elvezetésére nagy szükség volt, ezért megyeszerte nyílt árokrendszereket építettek. Nyugat-Zalában több mint húszezer hektáros területen még komplex meliorációra is sor került. A rendszerváltozást követően, a szűkös anyagi körülmények miatt a elhanyagolták a talajjavítási feladatokat illetve a vízelvezető árkok karbantartását. Az utóbbi években az új tulajdonosi kör felismerte a belvízveszélyt és ismét elkezdték a gazdaságukban az árokhálózatuk tisztítását és felújítását. De ez sajnos még nem általános. Segítséget nyújthat az AVOP pénzügyi forrása, ami meliorációs pályázatokra 178 millió forint támogatást tesz lehetővé országosan. Ezen kívül több mint kétmilliárd forint áll rendelkezésre a mezőgazdasági vízkészlet-gazdálkodás korszerűsítésére. Szerencsére a zalai gazdák több mint 100 millió forintot fordítottak az erősen savanyú erdei talajok megléte miatti kémiai talajjavításra. Felismerték a meszes talajszerkezet-javító és hozamnövelő hatását. Ezzel is több vizet lehet hasznosítani a földeken és mérsékelhető a belvíznyomás.