Csaknem háromórás vita után a közgyűlés 16 milliárd 449 millió forintos induló főösszeggel fogadta el csütörtökön Zalaegerszeg 2006. évi költségvetését. Ez 2 milliárd 781 millió forinttal több annál, mint amennyi a novemberben összeállított költségvetési koncepcióban szerepelt. Dr. Gyimesi Endre polgármester az ülésen úgy fogalmazott: 2006 nem az önkormányzatok éve lesz, hiszen az állami normatívák csökkenése Zalaegerszeg esetében például mintegy 380 milliós kiesést jelent. Ezt teljes mértékben nem tudják takarékossági intézkedésekkel ellensúlyozni, ezáltal veszélybe kerülne ugyanis az intézmények működtetése, éppen ezért 120 millió forintos működésihitel-felvételt irányoztak elő. A megyei jogú városok körében ennek ellenére is az egyik legjobb pozíciót birtokolja Zalaegerszeg, fűzte hozzá a polgármester.

Dékány Endre a műszaki bizottság elnökeként egyebek között arról beszélt, hogy ebben az esztendőben mintegy 800 millió forint jut majd városüzemeltetésre.

Emellett 718 millió forintot különítettek el intézmény-, út- és járdafelújításra, és további 2 milliárd 865 milliót fejlesztésre, folytatta a képviselő. Kiemelte, hogy az EU kohéziós alapjából támogatott szennyvízprogramra idén 200 milliós önrészt fordít az önkormányzat, a felszín alatti munkák befejeztével pedig 100 milliót költenek a Széchenyi tér rekonstrukciójára. A ságodi iparterület fejlesztésére szánt 500 millió forint, fűzte hozzá, a munkahelyteremtést, a gazdaságélénkítést szolgálja majd. Gyutai Csaba alpolgármester a fejlesztésekről és felújításokról, a vállalkozások élénkítéséről, illetve a népjóléti ágazatról mint a költségvetés prioritásairól beszélt, Baján Antal pedig azt mondta: a nehézségek ellenére sem áll le az utak felújítása, ráadásul tavasszal elkészül a körforgalom a Stadion, a Biró Márton és a Berzsenyi út kereszteződésében.

Vita mindenekelőtt az állami normatívák miatt bontakozott ki; több szocialista képviselő is úgy fogalmazott: a polgári oldal egyoldalúan értelmezi a helyzetet. Kárászné dr. Rácz Lídia szerint igaz ugyan, hogy számításai szerint jelenleg 235 millió forinttal kevesebb támogatásra számíthat a város, mint tavaly ilyenkor, ám év közben változás várható. Arról sem szabad megfeledkezni, folytatta, hogy van olyan normatíva, amely 220 ezerről 318 ezer forintra emelkedik, Szűcsné Dóczi Zsuzsanna pedig arra emlékeztette képviselőtársait: számos támogatási forma mára megtöbbszöröződött az Orbán-kormány utolsó évéhez képest, néhány normatíva pedig nem is létezett annak idején.

Kárászné dr. Rácz Lídia ugyanakkor úgy vélekedett, a normatívákról vitázva figyelembe kell venni azt is, hogy csökken a gyermeklétszám: az általános iskolák első négy évfolyamában 130-cal, az 5-8. osztályokban pedig 173-mal kevesebb a gyermek, mint tavaly. Horváth László szerint részben ez az oka annak, hogy komoly feszültségek érzékelhetőek az oktatási ágazatban. Baján Antal viszont éppen a normatíva csökkenéssel, illetve az energiaárak emelkedésével magyarázta az iskolák nehéz helyzetét. Mint mondta, ezek az intézmények nagyfogyasztónak minősülnek, drágábban kapják a gázt, és azokban a hónapokban is fizetniük kell, amikor szünetel az oktatás.