A közelmúltban nagy felháborodás övezte Szolnokon a hírt, a helyi lap is megírta, mely szerint a Szent István szobor kompozíciójához tartozó gránitlapok közül néhánynak lába kelt. A szobor alkotója Győrfy Sándor, karcagi szobrászmművész  a hír hallatán nagyon fel volt háborodva és el volt keseredve, mivel a gránitlapok igen értékesek, nehezen pótolhatóak. Aztán a rejtély gyorsan megoldódott, méghozzá igen sajátos, mondhatni mulatságos módon.

Ugyanis, miután a művész Szolnokra utazott, hogy a károkat felmérje, meglepetéssel és megnyugvással konstatálta, hogy bizony a gránitlapok közül nem hiányzik egy sem. Amint a mellékelt fotón jól látható, a lapok között egy jelentős foghíj található, ezért hihették a túlbuzgó hírhozók, hogy onnan hiányzik valami.

De vajon hiányzik-e Szolnokról szobor? Profánul mondhatnánk, hogyne, többszáz szobornak lenne még helye a városban. Néhány szobor közmegelégedésre a rendszerváltásnak esett áldozatul, ezek közé tartozik a főtérről a zászlóvivő, Szamuely mellszobra a gépipari tehnikum elől és a Lenin szobor a Tisza parkból. A gond az, hogy Lenin szobor helyét ugyan pótolták Szolnok ispán szobrával, de a másik két talapzat azóta is üresen tátong, sőt a Pálfy szakközépiskola névadójának mellszobra is évek óta eltűnt talapzatáról. Aztán vannak, pontosabban voltak olyan kedvenc szobraink, amelyekről pontosan tudjuk hová kerültek, még sincs sok esély a rehabilitációjukra. A Táncsics utca elején, a "Lordok háza" előtti parkból a guggoló kisfiú bronzszobra a MÉH-telep lángvágója alatt végezte, a Múzeum udvarról a fekvő női akt a Martfűi főtérre került, az uszoda sarkából az Óvodások (felvonulók) aluminiumkompozíciója pedig hosszú évek óta felújításra vár egy poros raktárban.

Gyarapodtunk is néhány igen szép szoborral az utóbbi években, először is a már említett Szolnok ispán ladikos kompozíciójával, aztán a múzeum alapító igazgatója Balogh Béla egész alakos szobrával a múzeum bejáratánál, a repülőtér volt parancsnokának, Kablay Lajosnak mellszobrával a róla elnevezett téren, a Pozsonyi útnál. Aztán ott van a repülős emlékmű a repülőtér bejáratánál (bár amikor azt avatták -10 milliós büdzsével - nem tett jót az imázsának, hogy éppen akkor jelentették be a MÁV-strand bezárását.) És ne feledjük a Szent István szobrokat, abból lett mostanra három is: a MÁV-üzemvezetősőgénél lévő mellé a már említett gránitlapos a Vártemplom előtt, a templom mögötti parkban pedig egy mellszobor.  

Más szobrok áthelyeztettek, visszakerült eredeti helyére a Várkonyi István mellszobra és törött orra, a "törpe minoritás" Kossuth szobor pedig a főtér sarkából bekerült a városháza előcsarnokába. A nagytepmom előtti hármas kereszt is odébbhelyeződött néhány méterrel.

Nem tudni, mi lett a sorsa annak a nagyszabású tervezetnek, mely 2001-ben a Kossuth térre többtíz szoborból álló kompozíciót álmodott, mindjárt két változatban. Annak idején buzgón szavaztatták a népet róla, melyik kerüljön a térre, a mostani EU-nyertes pályázati pénzből végül is mégsem kerül egyetlen szobor sem a Kossuth térre. Pedig legalább a valamikor ott pompázó Szentháromság  szobrot felújítva visszahelyezhetnék eredeti helyére, mostani nagytemplom-falmelléki száműzetéséből . 

Néhány éve egy lelkes lokálpatrióta (jómagam) az interneten szoborkereső akciót hirdetett, nagy csodálkozásra csaknem 100 szobrot számláltunk meg Szolnokon. Ez nem semmi, de ha összehasonlítjuk más magyar városokkal, akkor igen szerény mennyiség, Szegeden például csak a Dóm téren a panteonban található ennyi szobor, nem beszélve pl. a székesfehérvári Bory-vár gyűjteményéről. 

Van tehát még elég teendő szobor terén Szolnokon! Nem árt az ügybuzgó műemlékvédelem, (még ha néha egyesek túl is lőnek a célon) és várjuk az új szobrokat.

A témáról még:

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9114604&la=49243032