Ha már évértékelés polgármester módra (lásd előző cikkünk), hát ezútal hadd értékeljenek a civilek is. Akiknek szíve Szolnok városáért dobog. Akik mindig elégedetlenek a maguk nonprofit, civil módján. És ezúttal, ebben a 2005-ös évben, a történelem során talán először, egész évben folyamatosan hallaták elégedetlen civil hangjukat. Ezúttal a felsorolás nem annyira időredni, mint inkább tematikus próbál lenni.

Év elején derült égből villámcsapásként ért minket az úgynevezett kommunális adó, melyet a "népharag", a polgári engedetlenségi mozgalom miatt a testület rövid úton visszavont. Többször szót ejtettünk már a hulladéklerakó körüli bizonytalanságokról, a többszörös szemétdíjemelésről, és a kivitelezési hibák miatti csúszásról a létesímény üzembe helyezését illetően.

Sportberuházások: sajnos ebben az évben drasztikusan lecsökkent az élsport finanszírozása, ami maga után vonta az egyéb szponzorok visszalépését, és az európakupadöntős női kosárlabdacsapat szétesését is. Az külön olaj volt a tűzre, mikor a város kommunikációs tanácsnoka a Néplapban arról győzködte az olvasókat, hogy nem csökkent a sportfinanszírozás, hiszen felújították a gimnáziumi sportcsarnokot. Az elhibázott helyszínű és méretű műfüves pályáról már egy előző cikkben is szót ejtettünk, most tegyük mellé a jégcsarnok anomáliáit is. A városvezetés szerint a leendő jégcsarnok egy újabb sikertörténet lesz Szolnokon, ebből egyelőre a civilek annyit érzékelnek, hogy jégcsarnok még sehol (legalább az alapkőnek már állnia kellene), viszont áron alul adtuk érte a telket valamiféle fantom jégidőért. Egyszóval nagyon úgy néz ki, hogy a műfüves focipályának és a jégcsarnoknak "csak azért is, úgy ahogy" kell felpülnie.

Oktatás: Újabb iskolákat zártak be Szolnokon "racionalizálás" címszóval, de nem ez a baj, hanem az, hogy a racionalizálás melletti érvrendszer nem volt elég meggyőző, miközben a városvezetés minden elképzelhetőt elkövetett, hogy a bezárást ellenzők érvei ne kapjanak kellő publicitást. Sokat olvashattunk erről az internetes fórumokon.

Nem tartozik szorosan ide, egész évben Damoklész kardja függött egy ifjúsági létesítmény, az úgynevezett Kamasztanya fölött, miután a Nemzeti Civil Alap kifizetései késtek, a város pedig csökkentette a támogatást. Talán a civil fórumokon elhangzott segélykérések is közrejátszottak abban, hogy végül is lett elég pénz idén a működésre. De mi lesz jövőre?

Szintén nem közvetlenül iskolaügy, de az iskolabezárás kapcsán került a képbe, hogy esetleg lakópark épülne a volt Tüdőkorház parkjának helyére. Megint csak igen hangsúlyos és összpontostott civil lobbira volt szükség, hogy a város és a megye vezetői letegyenek erről a tervről.

Szabadidős létesítmények: Idén sem nyitott ki a MÁV-strand, a város vezetése szenvtelenül nézi ezen patinás létesítmény agóniáját, hiába minden civil segélykiáltás (még demonstráció is volt, lásd régebbi cikkünket). Bezzeg gagyi Fásy mulatóra nem sajnáltuk a milliókat! Szintúgy "tehetetlen" volt a  hivatal a város jelképének tekinthető Indóház hasznosítása ügyében is. Bár ezt talán még ők is szégyellik egy kicsit, erre utal, hogy az alpolgármester személyesen vett részt az Indóházért rendezett civil szimpátiatüntetésen. Aztán van olyan szabadidős létesítmény amelynek működése zavarja a lakókat, nevezetesen a Lőtérről van szó. A hivatal vétkesen tehetetlen, a lakók pert fontolgatnak (erről is írtunk). Ide kívánkozik az a kis történet is, hogyan nem lett Szolnoknak állatkertje. Történt ugyanis, hogy az Abonyi vadaspark szeretett volna Szolnokra költözni, de a hivatal közömbössége ezt alapból meghiúsította.

Még néhány közgyűlési döntés-végrehajtás borzolta civil kedélyeinket. A teljesség igénye nélkül: A tisztelt testület sajnálta a pénzt szúnyogirtásra, meg is lett az eredménye, szúnyograjok mirriádjaiban mérve. Nem sajnálták viszont a pénzt saját magukra, addig térültek-fordultak, míg minden képviselő ki nem neveztetett tanácsnoknak (megemelt illetménnyel). Aztán azt sem köszönték meg igazán a civilek, hogy a többszázmilliós útfelújításokból kispórolták a kerékpátutakat, ezért az autómentes nap apropóján (amely nagyjából egybeesett az útfelújítási kampány  kezdetével) belvárosi kerépártúrát rendeztek a civilek, ami igen csak nevezetes esemény volt, lévén, hogy a belvárosban nincs kerékpárút. Sokan nem igazán örülnek a Kossuth tér leendő felújításának sem. Több civil fórumon, rendezvényen hangsúlyosan elhangzott, hogy egy otthonos, nosztalgikus főteret szeretnénk az eredetileg tervezett falanszter helyett. Bár ez a menet talán még nincs lejátszva, főleg most, a Kétpói tervek módosítási kérelme apropóján, talán a Kossuth téri terveket is lehet még módosítani.

Mindenestre a civilek nagyon remélik, hogy jövőre kevesebb dolog miatt kell majd izgulniuk, bosszankodniuk, protestálniuk szeretett városuk érdekében, hogy "a 2006-os év jobb eredményeket tartogasson az itt élők számára".