1927 január 8-án az egykori Horthy úti honvédségi laktanya mögötti kubikgödrökben korcsolyázó fiatal szerelmespár alatt beszakadt a jég. Segítségükre sietett a szintén ott korcsolyázó Hanzélyi Pál főhadnagy és több társa. Sikerült is kimenteniük a bajba jutottakat, de a fiatal tiszt odaveszett, életét áldozta életmentés közben. Azóta emléktábla őrzi a nevezetes esemény emlékét a Százados út és a József A. út sarkán, 1932-től 1972-ig a laktanya mögötti utca a Hanzély Pál nevet viselte.

Mindezt a kettős megemlékezésen tudhatták meg a résztvevők, délelőtt a polgári körösök Szalay Ferenc városi fidesz vezető beszédéből, délután pedig a környék lakói Csák László, a laktanya területén székelő Vállalkozásfejlesztési Alapítvány vezetőjének megemlékezéséből. (Csák László mellesleg a városi MSZP-szervezet vezetője is - saját bevallása szerint: "magánidejében az MSZP politikusa"). Szóval mindkét szónok emlékkoszorút helyezett el az emléktáblánál, míg egy  harmadikat a hős főhadnagy leszármazottai helyezték a táblára.

Mindkét szónoklat a hétköznapi hősök példamutatását emelte ki beszédében, ezek mellett Szalay Ferenc bejelentette, hogy frakciója kezdeményezni fogja a városi közgyűlésben, hogy az egykori Hanzély Pál utca nyerje vissza régi nevét. (Nohiszen meg is rémültek ettől az átnevezett utca mai lakói: "most akkor minden iratukat újra kell majd csináltatniuk?" Talán szerencsésebb lenne a város valamely katonai alakulatát átnevezni - így a kompromisszumos javaslat.)  Csák László pedig arra tett ígéretet, hogy az alapítvány jövő ilyenkorra, a nyolcvan éves jubileumra rendbe teszi az emléktáblát és környezetét. Szóba került még, hogy nem ártana felújítani a budapesti Farkasréti temető katonai hősi parcellájában a főhadnagy omladozó síremlékét sem (lásd az archív fotót), akár civil gyűjtésből-adakozásból.

A délelőtti összejövetelen egy idősebb polgár mesélt az egykori kubikgödrök, az úgynevezett Bakoshát mindennapjairól. Annak idején itt töltötte szabad idejének nagy részét a város fiatalsága. Nyáron úsztak, télen korcsolyáztak. A nosztalgikus emlékek hallatán a városszerető tudósítóban felmerül a kérdés, nem kell-e elődeinket írigyelni a kubikgödrök áldásaiért? Manapság ugyanis, Szolnok XXI. századi fiatalságának nem adatik meg sem a korcsolyázás, de lassan már az úszás lehetősége sem, hiszen az emléktáblától alig kétsaroknyira a MÁV-strand évek óta zárva, és ki tudja meddig húzza még a muzeális korú Damjanich uszoda? Valamiféle (évek óta beígért) műjégpályáról már nem is beszélve.

Fotó és archív fotó: Kósa Károly

Fotók még:

szolnokinaplo.hu >> Hanzély Pál galéria

Az eseményről még:

szolnokinaplo.hu >> Hanzély Pál hőstette

szolnokinaplo.hu >> Hanzély Pál főhadnagyra emlékeznek