Adózás, helyi adók
Befektetés
Bemutatjuk
Beruházás
Cégvilág
Civil hírek
Elektronikus ügyintézés
Életmód
Érdekességek
Értékpapír forgalmazás
Események
EU
EU pályázatok
e-ügyintézés
Fidesz
Gasztronómia
Gazdasági hírek
Gyermeknevelés
Helyi önkormányzat
Helyi rendeletek
Helyi szolgáltatások
Helytörténet
Humán
Informatika és távközlés
Ingatlan
Interjú
Internet / multimédia
Irodalom
Jegyzet
Katasztrófavédelem
Képviselők
Képviselők hírei
Képviselőtestület
Kiállítások, konferenciák
Kistérségek
Környezetvédelem
Közlekedés
Közműépítés és szolgáltatás
Kulturális programok
MDF
MSZP
Munkaerő
Nemzeti Fejlesztési Terv
Oktatás
Pályázatok
Politika, közélet
Portré
Regionális programok
Rendezvény
Rendőrségi hírek
Sport / fittness / szabadidő
Sportrendezvény
Szabadidő
SZDSZ
T-Kisebbségek
Törvény, rendelet, szabályozás
Turizmus
Vallás
|
Szolnok is megér egy misét!
A protestantizmus szerepe a magyar tudomány megteremtésében. Ezzel a címmel tartott előadást Nemes András főorvos, a Galéria étteremben összegyűlt szolnoki lokálpatriótáknak. A szónok szerint a legendás elődök áldozatos élete ma is méltó példa minden magyar számára.
Öt éve, hogy mintegy másfél száz szolnokszerető polgár megírta a Szolnokiak Szolnokról című, azóta nagysikerű vallomáskötetet, melyet a szolnoki Rotary Klub szerkesztett. Nos, az akkori szerzők immár negyedik alkalommal gyűltek össze, hagyomány szerint minden hónap harmadik hétfőjén, hogy meghallgassák egyik akkori szerzőtársuk előadását.
Ezúttal Nemes András beszélt a magyarországi protestantizmusról, arról, hogy milyen nagy befolyással volt a magyar tudományokra. Elsősorban megteremtette a magyar nyelvű írásbeliséget, korszakos könyvek jelentek meg a XVI-XVII században magyarul, többek között a vizsolyi biblia Károlyi Gáspártól, Apáczai Csere János Magyar Encyclopédiája, Bod Péter Magyar Athenasa, mely az első irodalomtörténeti összefoglaló, és Pápai Páriz Ferenc orvostudományi műve, a Pax Corporis.
Akkoriban a református egyház rengeteg iskolát működtetett, ennek következtében a katolikus is egyre többet, kiváló elmék mentek nyugati egyetemekre tanulni, döntő többségük tanulmányai után hazajött, holott maradhatott volna. Hiszen hívták őket fényes udvari állásokba, de ők inkább az itthoni vesződést választották, főleg az erdélyiek. Nem véletlen, hogy a mai kétezres bankjegyen Bethlen Gábor tudósai körében látható. Végtelen hosszú névsor az erdélyi pantheon, Tinódi Sebestyéntől Benedek Elekig és tovább, egészen Wass Albertig.
Ezek a kiváló elmék nem tudtak volna hazájukért alkotni, ha itt nem oly erős a reformáció. Amint Illyés Gyula mondta: "Hiszed, hogy volna olyan, amilyen magyarság, ha nincs Kálvin? Nem hiszem."
Az előadás utáni hozzászólások is a tudást, az oktatást tartották a mai kor elsőrendű követelményének, valamint többen elpolemiáztak azon, hogy manapság is fogy a magyar, sajnos kiválóságaink ma is jobban megtalálják számításukat külhonban, mint itthon. Szerencsére nem annyira vészes a helyzet Szolnokon, mint kiderült egy internetes felmérésből, a válaszadó szolnokiak több mint fele szívesen marad Szolnokon, külföldre pedig alig 10 százalékuk vágyik.
|