Belépési ponthoz
Fejrész ki
 
Híreink
Híreink Bemutatkozás Kapcsolatok
Döntés után - El a kezeket az 56-os emlékműtől!

A Szolnoki Művésztelep szomszédságában, a Szent István tér közepén 1989 októberében készült, spontán civil kurázsiból: kopjafa macskakövekkel és lánctalpakkal.   Mint kompozíció is telitalálat. És hát az évek során a szívünkhöz nőtt. Ez volt az ország leges legelső 56-os emlékműve! Most, az 50 éves ünnep tiszteletére civilek szerették volna rendbe rakatni az emlékmű környékét, erre vonatkozó gyűjtést kezdeményeztek és kérték a közgyűlést anyagi segítségre.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A közgyűlés rátromfolt (még egy decemberi, rendkívüli ülésen), soktízmilliós méltó emlékművet akart, teljesen újat, talán másik helyszínre is, az új műre meghívásos pályázatot írtak ki öt szobrászművész számára, a pályaművek elkészültek, kiállíttattak, a vendégkönyv megtelt lakossági véleményekkel, a képzőművészeti lektorátus meghozta döntését, azt a tervet javasolta a közgyűlésnek elfogadásra, mely még az írmagját is eltüntette volna az eredeti emlékműnek, a mű emlékének.

 

Közben azonban néhány szolnoki civil: a Történelmi Igazságtétel Bizottság, az Országos Nyugdíjas Polgári egyesület és a Munkástanácsok szolnoki aktivistái felhívásban, aláírásgyőjtéssel tiltakoztak az ellen, hogy "az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára tervezett emlékmű felállítása kapcsán a Szent István téren meglévő kopjafán és talapzaton bármilyen átalakítás, illetve elmozdítás történjen". Mintegy 300 aláírás gyűlt össze, több, mint ahányan  bármikor is megjelentek az emlékműnél.

 

Igy történt, hogy a közgyűlés a csütörtöki ülésén visszavonta az indítványt, így nem lesz új emlékmű, marad az eredeti. Győzött a józan ész és a civil kurázsi - mondhatnánk. A szocialista városvezetés újból, immár nem először (tavalyi kommunális adó elleni engedetlenség), meghajolt a népakarat előtt. A rossznyelvek szerint a civil tiltakozásnál többet nyomott a latban, hogy a szakmai zsüri nem a képviselő urak által favorizált pályaművet preferálta, aztán szó szót követett a közgyűlési vitában, aminek eredménye: akkor inkább ne legyen semmi.

 

Akárhogyan is történt, ezen cikk tudósítója azon megtiszteltetésben részesült, hogy az emlékműnél a kommunizmus áldozatainak emlékére gyertyát gyújtó kis számú egybegyűltnek személyesen vihette meg a jó hírt péntek délután. Volt is nagy öröm. Reméljük, a Szolnokért egyesület által eredetileg indított célra már összegyűlt mintegy másfél millió forintot azért majd kiegészíti az önkormányzat. Hogy az 50 éves évfordulóra valóban rendbe tehessük az emlékmű környékét.