Az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje, Pálmai László meghívására a Tisza Mozi Art Caféban a szolnoki Liberális Klub vendége volt Vágó István az ismert kvízmester, elkísérte jóbarátja, Kiss Zoltán felsőjászsági liberális képviselő.

Műsorvezetés, nyelvek, internet és muzsikálás. Ezekben  nagy spiller Vágó, immár harminc éve (illetve az internet ugye még nincs harminc éves), de menjünk sorban! - Hogyan csöppent a vetélkedők világába? - hangzik Pálmai moderátor első kérdése, és a válasz: Szó szerint. Belecsöppent. A Riporter kerestetik-ben tűnt fel, és szeretett volna valamilyen politikai műsorban szerepelni, ami ugye a 70-es években csak külpolitika lehetett. Aztán Vitray felajánlotta a Barkchoba (Kicsoda-micsoda) vezetését, amit a közönség jól fogadott, így kezdődött a kvízkarrier.

Ami mostanra odáig fejlődött, hogy egy angol minősítő szervezet megválasztotta őt a világ legjobb műsorvezetőjének és ezt szét is kürtölték világszerte, s ő erre nagyon büszke. Aztán a nyelvekről kezd beszélni, elsősorban persze a magyar nyelvről, hogy az emberek azon kisebbségéhez tartozik, aki rajong a magyar nyelvért és irodalomért. De Vágónak egy idegennyelvi lecke tesztfeladatai is hasonló felüdülést és kihívást jelentenek, mint akár a Füles rejtvényújság feladványai. Főleg, hogy a kiadvány végi megoldó kódokkal ellenőrizni lehet a teljesítményt.

Aztán politikáról kezd beszélni. Pontosabban arról, hogy liberális gondolkodónak tartja magát, s bár semmi nem kényszeríti, hogy ezt közhírré tegye, vagy hogy liberéálisként kiálljon dolgokért, de nem bírja megállni. Egy híres gondolatot idéz: "nem toleráljuk az intoleranciát". A kirekesztő, a lázító, a hazug felszólalások, ordas eszmék ellen fel kell lépni. Nem szabad rájuk hagyni! Érdekes példázattal él: a "turul-szobor botrány" esetét ecseteli. Mint mondja, magával a turullal nincs gond, hisz a tatabányai turul szobrot maga Göncz Árpád avatta, egyébként az árpádkori fétist Arany János egyik verse óta fedezték fel újra, majd idővel sajnos a nyilasok jelképévé vált, s ezért nem ildomos, hogy lakóhelyén, a XII. kerületben II. világháborús emlékmű legyen belőle.

Szóba kerül az internet, Vágó lelkesen áradozik a XX. század e jótéteményéről. Különösen a google.com keresőprogramot magasztalja, ami nem más, mint egy fordított lexikon, ahol nem a személyek a címszavak, hanem a hozzájuk fűződő dolgok, tárgyak, fogalmak. Elég egy vers egyetlen sorára emlékezni és máris megvan a szerző, amihez ugye internet nélkül végig kéne böngészni ezernyi lexikonoldalt. Meséli, mennyire szeret álnéven, mit álnéven, egyenesen álneveken fórumozni. Kiss Zoltán kikotyogja Vágó egyik kedvenc nick-nevét, Vágó bosszús tekintete barátja felé suhint. De szent a béke, mint mindig.

Vágó és Kiss Zoltán régikeletű barátságát a közös zenélés és a vörösboros dumapartik kötik össze, tárgyi bizonyítéka ennek Vágó éppen pecsétes nyakkendője is. Most is, fittyet hányva a moderátor tekintélyére, diskurzusba merülnek arról, hogy a Favágók-nak hamarosan konkurenciája lesz a Politikusokk (így, két ká-val) nevű formáció, a doboknál Kiss Zoltánnal. Aki miközben Pálmai tövig rágja a körmeit, éppen azt bizonygatja barátjának, hogy nem kell feltétlenül engedélyt kérni Mick Jaggeréktől Rolling Stones-nótákat játszani, de ha a koncert fizetős, akkor perkálni kell nekik némi jogdíjat. - Hát majd jövünk Szolnokra ingyen koncertezni! - így Vágó. Úgy legyen!

Előzmények:

Liberálisok Szolnokon I. - Az antipolihisztor showman

Liberálisok Szolnokon II. - A szakpolitikus professzor