Adózás, helyi adók
Befektetés
Bemutatjuk
Beruházás
Cégvilág
Civil hírek
Elektronikus ügyintézés
Életmód
Érdekességek
Értékpapír forgalmazás
Események
EU
EU pályázatok
e-ügyintézés
Fidesz
Gasztronómia
Gazdasági hírek
Gyermeknevelés
Helyi önkormányzat
Helyi rendeletek
Helyi szolgáltatások
Helytörténet
Humán
Informatika és távközlés
Ingatlan
Interjú
Internet / multimédia
Irodalom
Jegyzet
Katasztrófavédelem
Képviselők
Képviselők hírei
Képviselőtestület
Kiállítások, konferenciák
Kistérségek
Környezetvédelem
Közlekedés
Közműépítés és szolgáltatás
Kulturális programok
MDF
MSZP
Munkaerő
Nemzeti Fejlesztési Terv
Oktatás
Pályázatok
Politika, közélet
Portré
Regionális programok
Rendezvény
Rendőrségi hírek
Sport / fittness / szabadidő
Sportrendezvény
Szabadidő
SZDSZ
T-Kisebbségek
Törvény, rendelet, szabályozás
Turizmus
Vallás
|
Európa a Szalonban
A Szolnoki Szalon Netegyesület népszerű "Találjuk ki Szolnokot" rendezvénysorozata után ezúttal uniós támogatással "Találjuk ki Európát" rendezvényeket szervez. Ennek első fejezete gyanánt szerdán Balcsók István debreceni geográfus az uniós foglalkoztatás-politika céljairól, buktatóiról, sikereiről és kudarcairól tartott előadást.
Ez alkalommal debütált a Szolnoki napló webrádiója, a legelső szolnoki webes helyszíni közvetítéssel, ami azt jelentette, hogy az internetes érdeklődőkkel közel megduplázódott az előadást közvetlenül hallgatók száma.
Az előadó azzal kezdte, hogy 1997-ben az Unióban 12 % felett volt a munkanélküliség. Ezért az úgynevezett luxemburgi csúcson a foglalkoztatást illető különböző alapelveket, 2003-ra teljesítendő elvárásokat, az uniós foglalkoztáspolitika alappilléreit fogalmaztak meg, mint például foglalkoztathatóság növelése, nemzetközi esélyegyenlőség növelése, a vállalkozóvá válás segítése.
2003-ban értékelték az első öt évet, és bár érzékelhető javulás következett be, például a munkanélküliség 7,7 %-ra csökkent, összességében elégedetlenek a fejlődéssel. A lisszaboni csúcson a teljes, azaz a 70 %-os foglalkoztatást tűzték ki célul. Magyarországon ettől még messze vagyunk.
Hazánkban különben is nehéz eligazodni a sokféle statisztika között, a Foglalkoztatási Hivatalban például rendszeresen 1-2 %-kal nagyobb munkanélküliséget mérnek, mint a KSH-ban. Mindazonáltal, a hazai helyzet korántsem rózsás: míg Nuygat-Európában egy munkanélküli átlagosan 3,5 hónap alatt talál munkát, Magyarországon 18 hónap alatt.
A különböző foglalkoztatási-képzési mutatók területén sem dicskedhetünk. Az élethosszig tartó tanulás területén nálunk 1-2 % a mutató, míg az élenjáró briteknél, skandinávoknál 10-20 %. A K+F ráfordítások a London és Lyon környéki régiókban, valamint Finnországban és Bajorországban a legmagasabbak, szintúgy a high tech alkalmazásában is. Az internet ellátottság, s így a távmunka elterjedtsége Svédországban, London környékén és Svájcban a legmagasabb.
Az előadás után elhangzott érdeklődő-aggódó kérdésekre, mint a magyar K+F ráfordítások, a részmunkaidő, a kényszervállalkozások felszámolása, vagy az elmaradt régiók felzárkóztatása, az előadó sem tudott megnyugtató válaszokat adni. Az viszont kiderült, hogy sokminden összefügg sokmindennel, például ki hinné, hogy egy termelékeny üzem telepítése sokszor olyan apróságokon múlik, mint például célirányos szakképzettek hiánya, vagy akár a bejárás problémái.
|