„Vár állott, s most…“

Közel tíz éve borzolja a gödöllőieket, a néhai testőrlaktanya borzasztó látványa. Sokan, sok helyen kérdezték már, hogy mi van az épülettel, miért nem csinál a város valamit annak érdekében, hogy újra a régi legyen. Egy kis történeti rávilágítás, annak érdekében, hogy az őrlaktanya felújítása elkezdődjön, és ne egy romhalmaz álljon a kastéllyal szemben.

1993-ban az állami tulajdonban lévő testőrlaktanya Gödöllő város önkormányzatához került. Egy évvel később, 94-ben az akkor alapított Gödöllői Királyi Kastély Kht. kapta meg városi apportként az épületet. Innentől kezd érdekes lenni a történet. 1996-ban eladták a testőrlaktanyát a Dimensió Kft-nek. A cég képviselője Juhász Mihályné, a kastély akkori igazgatója Nemes Tamás, és Varga Kálmán, a kastélyfelújítás akkori miniszteri biztosa (jelenleg a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke) által szentesített szerződés alapján, a műemlék épület megnevezésű (uradalmi ház), összesen 1218 négyzetméter alapterületű telket és ingatlant 28 millió forintért értékesítették. Néhány fontos részlet, milyen megállapodást is kötöttek az érintettek tíz évvel ezelőtt.
A korábban irodaházként és műteremként üzemelő épületben, kereskedelmi vendéglátás, programszervező iroda, kereskedelmi szálláshely, irodai funkciók, sport és kulturális programok szervezése, jegyeladás, és szabadidő centrum létesült – volna. A szerződés feltétele volt, hogy hat hónapon belül benyújtja a vevő a felújításra vonatkozó terveket, és egy éven belül, tehát 1997-re az épületet felújítja, és az üzemel.
Ami talán a legszembetűnőbb, hogy a tíz évvel ezelőtti árakat figyelembe véve, és azt, hogy belterületen fekszik az építmény, igen csekély összegért értékesítette Varga Kálmán miniszteri biztos és a Nemes Tamás fémjelezte társaság. Juhász Mihályné, a vevő kép-viseletében a megállapodással egy időben kifizette a vételár egy részét, 8 millió plusz 2 millió forint áfa értéket. A szerződés szerint a vevő az üzembe helyezés évében, és az azt követő öt évben, évi hárommillió forintos kamatmentes részletben kellett, hogy kifi-zesse a fennmaradó 18 milliós összeget. Ez azt jelenti, hogy ha csak tízezer forinttal számolunk egy négyzetméter területet, akkor magát a telket, körülbelül 120 millió forintért lehetne értékesíteni, és akkor még nem beszéltünk az épületről, amelynek belső falain, igen értékes freskókat fedeztek fel. Hozzátesszük, hogy a törlesztő részlet megfizetését 1997-ben kezdte meg a kft. A Dimensió, az ingatlan teljes egészére tulajdonjogot szerzett annak ellenére, hogy a teljesítés
részletfizetéssel történt. Az egyik tulajdonosi képviselő kérte jelzálog bejegyzését mindaddig, amíg a vevő a teljes összeget ki nem fizeti. Varga Kálmán miniszteri biztos írásban arról értesítette a tulajdonosokat, hogy ezt a szerződésbe beállították, azonban ott ennek nyomát sem látni. A felek abban is megállapodtak, hogy a működés többletbevételből 10 százalékot kap a közhasznú társaság, de mivel a mai napig nem történt semmi a testőrlaktanyával, természetesen egy forintot sem látott a kastély. Továbbá Varga Kálmán és Nemes Tamás semmiféle biztosítékot nem kötött, ami kötelezte volna a vevőt az ingatlan felújítására. Az épület állaga mára már olyan katasztrofális, hogy az omlásveszély fenyegeti, és a műemlék, amely a kastély szerves részét képezi, félő, hogy megsemmisül. Néháy hete kihelyeztek az épület falára egy „Eladó, vagy kiadó“ molinót, amely arra utál, hogy a jelenlegi tulajdonos, a Dimensió Kft. nem tudta a szerződésben vállaltakat teljesíteni.
Szerettük volna megtudni a tulajdonosoktól, mi az oka annak, hogy a mára már omlás-veszélyes épület a mai napig nem készült el. Továbbá azt is tudni szerettük volna, hogy miért most akarják eladni a testőrlaktanyát, ugyanis tudomásunk szerint, azt pár évvel ezelőtt is megtehették volna, amikor a kastély új vezetése kísérletet tett annak visszavásárlására.
Sajnos Juhász Mihálynét, a tulajdos Dimensió Kft. képviselőjét, lapzártánkig nem sikerült elérnünk, de következő számunkban remélhetőleg meg tudjuk kérdezni, és akkor talán fény derül arra, hogy miért tart ott a testőrlaktanya, hogy lassan már az összes fa-lat meg kell támasztani, annak érdekében, hogy ne dőljön össze az épület.