adó, adótörvények
Adózás, helyi adók
AJKP
AJKSZP
AJTP
Alkalmazás
Alkotóház
Államigazgatás
Állatbarát
Állattartás
Belföld
Beruházás
Biztosítás
Civil hírek
Család
Dél-Alföldi Régió
Egészség
Egészségügy / szociális intézmények
Egészségügyi ellátás
egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség
Egyenlő esélyek
Egyházak
Elektronikus ügyintézés
Életminőség
Életmód
Építési ügyek
Építészet
Érdekességek
Érzelmek
EU
EU pályázatok
Európa jövője
e-ügyintézés
Fejlesztés
Felhívás
Fiatalok
Foglalkoztatás
Gasztronómia
Gazdasági és kereskedelmi potika
Gazdasági hírek
Gazdaságpolitika
Hazai sport
Helyi önkormányzat
Helyi szolgáltatások
Ifjúság
Információ
Informatika
Innováció
Interjú
Internet
Internet / multimédia
Intézmény
Jegyzet
Jótékonyság
Jótékonysági rendezvények
képviselő-testület
Kiállítások, konferenciák
Kitüntetés
Koncert
Konferencia
Konferencia
Könyvismertető
Környezet
Környezetvédelem
Közbiztonság
Közérdekű információk
Közlekedés
Közlekedési információk
Közösség
Közvélemény
Kultúra
Kulturális programok
Megvalósult fejlesztések
Miniszterelnök
Munkaerőpiac
Műsorok
Nemzeti Fejlesztési Terv
Nemzetiségi ügyek
Nyilatkozat
Nyugdíjasoknak
Oktatás
Oktatás és képzés
Önkormányzat
Pályázat
Pályázatok
Politika, közélet
Portré
Programajánló
Rendezvény
Rendőrségi hírek
Sport / fittness / szabadidő
Sportrendezvény
Szabadidő
Szociális ügyek
Szociálpolitika
Társadalmi kirekesztés
Társadalom
Távközlés
Történelem
Tudás
Tudósítás
Turizmus
Ünnepi híradások
Vállalkozások, cégek
WRC-európai hálózat
|
Könyvkálvária
Tizenöt éves egyeztetés után a múlt héten végre megérkeztek Oroszországból a sárospataki könyvtár hiányzó kötetei. Igaz, nem az összes, és nem ingyen, de ez még így is komoly eredmény, hiszen más országok még nem kaptak vissza semmit elrabolt értékeikből a volt Szovjetuniótól. Több mint hat évtizednyi távollét után február 22-én hazatérhettek a sárospataki kollégium könyvtárának kincsei, melyeket a szovjet csapatok vittek magukkal hadizsákmányként. Közel másfél évtizedes tárgyalássorozat zárulhatott le ezzel. Az örömbe azonban némi üröm is vegyül, hiszen a szakemberek szerint még jó néhány kötet maradt orosz könyvtárakban vagy múzeumokban, másrészt pedig a tárolás fejében a magyar államnak több százezer dolláros térítést kellett fizetnie. Mindenesetre a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény a budapesti restaurálás, majd kiállítás után a nyár közepén kerülhet vissza eredeti helyére, Sárospatakra. A sárospatakiak büszkék a kollégiumi könyvtár ritkaságaira, s arra, hogy a gyűjtemény újra majdnem teljessé válik. - Nem értem, hogy miért kellett ennyit fizetnünk ezekért a könyvekért, hiszen tőlünk vitték el őket! De ha már erről szól a megállapodás, akkor nincs mit tenni, fő, hogy újra itthon vannak - mondja Lívia, a jelenleg GYED-en lévő kismama. Egy idősebb úr ennél kategorikusabban fogalmaz. -Teljesen ingyen kellett volna az oroszoknak visszaadniuk ezeket a könyveket, azért, mert egyházi gyűjteményből zsákmányolták őket. Azt sem értem, hogy miért csak a nyárra hozzák le a kincseket ide, Patakra! Először itt kellett volna kiállítani, és utána vinni tovább! - vélekedik a nyugdíjas tisztviselő. Kiss Endre József, a Sárospataki Kollégium Nagykönyvtárának megbízott igazgatója készségesen fogad a télen is fűtetlen könyvtárteremben. A polcokon méltóságteljesen sorakoznak a korábbi évszázadok mestereinek munkái. Azt a bizonyos 174-et kivéve… „Ez itt az egyik hiányzó kötet helye, addig nem akartuk betölteni, amíg az eredeti példányok vissza nem érkeznek hozzánk…” - mutat a 61 éve üresen álló helyek egyikére. Ünnepélyes külsőségek között, minisztériumi küldöttséggel fogadták Ferihegyen azt a repülőgépet, amely Moszkvából hozta vissza a sárospataki református kollégium könyvkincseit, szám szerint 134, a második világháború során a Szovjetunióba szállított kötetet. Az értékes, számos ősnyomtatványt is tartalmazó gyűjteményt az után hozhatták vissza Magyarországra, hogy az orosz alsó-, majd felsőház is támogatta az erről szóló törvényt. A sárospataki könyvtár helyben maradt anyaga viszont épségben átvészelte a háborús megszállást. A Sárospatakról Nyizsnyij Novgorodba került kollekció sorsa igencsak kalandos. 1938-ban a könyvtár anyagából 172, értékesnek ítélt művet - 1373 nyomtatványt - válogattak ki szakemberek, azzal a céllal, hogy Budapestre szállítva, egy bank széfjében biztonságba helyezzék őket. Persze nem tudhatták, hogy ezzel - legalábbis jó időre - megpecsételődött a gyűjtemény sorsa. A bevonuló szovjet csapatok különleges osztagát ugyanis éppen az elszállítható hadizsákmány felkutatására hozták létre. A páncélszekrényt feltörték, és a könyveket, valamint az oda rejtett ötven aranyérmét magukkal vitték. A történelem fura fintora, hogy a sárospataki könyvtár helyben maradt anyaga viszont épségben átvészelte a háborús megszállást. Nem kevéssé viszontagságos az Oroszországba szállított gyűjtemény felkutatásának útja sem. Az első hírek a könyvek hollétéről 1991-ben keltek lábra, majd egy évre rá a két ország kulturális minisztere aláírt egy dokumentumot a műkincsek kölcsönös kiszolgáltatásáról. Ezután évekig néma csend. Végül a szakirodalomban megjelent publikációk vezettek a pataki könyvek nyomára, melyeket egy katonai körzetben, Nyizsnyij Novgorod könyvtárában őriztek. Kiss Endre József így emlékezik: „Abban az időben még az volt a hivatalos álláspont, hogy nincsenek pataki könyvek Oroszországban, mi azonban publikációk alapján találtunk olyan könyveket, amiket kerestünk. A könyvtárosok le is rajzolták nekünk a könyvekben található pataki pecsétet. Csupán bizonyítani nem tudtuk, amíg elénk nem hozták őket. Próbálták is elterelni a figyelmünket, amíg csak lehet. De közel egynapos tárgyalás után végül elénk hozták azokat a könyveket, amiket kértünk. Akkor lefényképezhettük a pataki könyvtár pecsétjeit és jelzeteit ezekben a könyvekben. Megkezdődhettek a tárgyalások arról, hogy mi legyen a könyvek sorsa.” A több évig tartó tárgyalássorozat eredményeként azután Gyurcsány Ferenc, moszkvai tárgyalásai után, jó egy évvel ezelőtt, 2005. február 17-én jelentette be a sokak által várt hírt: „Megállapodtunk Putyin elnök úrral arról, hogy a sárospataki könyvek visszakerülhetnek Magyarországra. Én azt mondtam az elnök úrnak, hogy a könyvek nélkül nem térhetek haza, Magyarország elvárja tőlünk, hogy megállapodásra jussunk. Soha korábban magyar miniszterelnök nem ért el ilyen eredményt. Most végre már van határozott időpontunk: jelentős esély van arra, hogy a sárospataki kincsek egy éven belül visszatérjenek Magyarországra.” A restitúciós vegyesbizottság munkájának eredményeképpen a 170 Magyarországról származó kötet mellé sikerült további két gyűjtőkötetet is felvenni a visszaszállítandók listájára. Az orosz fél 134-ről ismerte el, hogy Patakról származik, a magyarok 145-ről tudták bebizonyítani, hogy eredetileg a könyvtáréi voltak. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi lesz a hiányzó 25 kötet sorsa. Nem bukkantak rá eddig a legértékesebbnek tartott, az 1400-as években készült ún. lengyel Bibliára sem. „Az a helyzet, hogy annak a könyvmennyiségnek az azonosítása, amennyit mi kértünk eredetileg, nem történt meg a teljesség igényével. Viszont valamennyit azonosítottak. Ezeket egy közös jegyzékbe vették fel, amit publikáltak. A mi problémánk a hazaérkező könyvekkel az, hogy még az ebben a jegyzékben feldolgozott pataki könyvek, amelyeket az orosz könyvtárosok is elismertek, sincsenek benne a szállítmányban. Nem beszélve azokról, amelyekről nem tudtak vagy nem akartak tárgyalni, vagy amelyeket nem tudtak, esetleg nem is akartak azonosítani.” - mondja érezhető rezignáltsággal a hangjában Kiss Endre József könyvtárigazgató. A kutatókra és a diplomatákra tehát a jövőben még jócskán várnak feladatok. Arról nem is beszélve, hogy a megfelelő törvények értelmében a kötetek tárolásáért cserébe a magyar fél 400.000 dolláros térítést fizetett, digitális feldolgozásuk 25 ezer dollárba került, továbbá 1 millió dolláros adományt nyújtottunk két voronyezsi területen lévő könyvár felújításához. További tetemes kiadással jár még a kötetek szükség szerinti restaurálása. Erre most nincs lehetőség, mert a könyveket hamarosan a Nemzeti Múzeumban állítják ki. A gyorsfelmérés szerint a 174 mű nagyjából fele kifogástalan állapotban tért haza. Enyhébben egynegyedük rongálódott. Harmincra tehető a súlyosabban sérült kötetek száma. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátorai a rendelkezésükre álló másfél nap alatt megtisztították egy-egy kötet keménypapírból készült borítóját, és eltávolították a bőrkötésekről a szennyeződéseket. A további szakadások, rongálódások restaurálását majd Sárospatakon végzik el a szakemberek. A sárospataki könyvtárból elrabolt könyvek anyaga egyébként jóval tartósabb, mint az évszázadokkal később készített könyveké: ha megfelelő körülmények között tárolják őket, még legalább ezer esztendeig sértetlenek maradnak. Tény viszont, hogy - még ha jelentős összegű térítést kellett is fizetni értük -, a különleges ritkaságokat is tartalmazó sárospataki gyűjtemény - legalábbis annak jó része - már hazatért, s a tervek szerint a pataki diákok nyárra tervezett világtalálkozóján a városban és környékén lakók is megtekinthetik majd a hányatott sorsú könyveket.
A szerző a Duna Televízió munkatársa. Szerző: Tótfalusi András |