Ez év őszén Romániában ismét fellángolt a vita a székelyföldi autonómia körül. A Székelyföldön egy tömbben élő magyarok önkormányzatát az RMDSZ elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes vetette fel.

Szeptember végén egy újabb vihar kavarta fel a nyugodtnak amúgy sem nevezhető román belpolitikai életet. A kormánykoalíció vezetőinek és pártjainak véget nem érő iszapbirkózását, valamint az ellenzék kritikáit most egy kis nemzetvédő lelkesedés is tarkította.

A romániai politikai csoportosulások egyre nyíltabban készülnek a január elseje után várható „igazság pillanatára” - azaz az uniós csatlakozást követő megmérettetésre. Az már biztos, hogy tavasszal európai parlamenti választásokat tartanak, de – igaz, már vagy két éve - a levegőben lóg az előrehozott választások kiírása is. Annál is inkább, mivel a legkisebb koalíciós partner, a Konzervatív Párt (PC) január elsején ki szándékozik lépni a kormánykoalícióból. Így nem meglepő, hogy a közel két éve ismét kormányon lévő RMDSZ is nyitni látszik a magyar közösség egyéb, „ellenzéki” csoportjai felé, amit a szövetség megreformálásaként beharangozott kampánnyal párosít. A szavazók mozgósítása is elkezdődött - akár az uniós parlamenti képviselők megválasztásáról van csupán szó (ahol az RMDSZ kettő, optimális esetben három képviselői helyet kíván megszerezni a 35-ből), akár az előrehozott választásokról. A legerősebb hívószó pedig természetesen nem más, mint az autonómia.

Szövetség a Székelyföldért

A Székelyföldön egy tömbben élő magyarok önkormányzatát maga a szövetség elnöke, Markó Béla miniszterelnök-helyettes vetette fel Hargita, Kovászna és Maros megye magyar helyhatósági vezetőinek szeptember 23-án, Csíkszeredában megtartott gyűlésén. A székelyföldi városok és községek képviseletében a jelenlévő polgármesterek és alpolgármesterek, valamint önkormányzati képviselők és RMDSZ-tisztségviselők egy nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozat kimondja, hogy - európai uniós mintára - meg kell alakítani a székelyföldi önkormányzatok társulását „Szövetség a Székelyföldért” névvel, ki kell dolgozni a Székelyföld egységes kulturális és gazdasági fejlesztési stratégiáját, továbbá folytatni kell a decentralizáció folyamatát, szorgalmazni kell a székelyföldi gazdasági fejlesztési régió létrehozását (módosítva Románia jelenlegi regionális szerkezetét), támogatni kell a kisebbségi törvénytervezetet és annak a kulturális autonómiáról szóló koncepcióját, végül pedig célként jelöli meg a székelyföldi területi autonómiát - törvényes eszközök útján.

Nemzeti kérdésben a helyzet változatlan?

Az RMDSZ-es önkormányzati vezetők csíkszeredai gyűléséről beszámolt a média, a román politikusok pedig hevesen bírálták Markó és az RMDSZ „radikalizálódását”. A reakciókra a szövetség elnöke egy sajtótájékoztatón válaszolt, ahol üdvözölte az autonómiáról kibontakozó „vitát”, és kijelentette, hogy az RMDSZ továbbra is folytatni kívánja a párbeszédet a többi politikai alakulattal az autonómia megvalósításáról. Az önkormányzat azonban nem csak a Székelyföldre, hanem az ország többi sajátos régiójára is vonatkozna - összhangban számos olyan megnyilvánulással, amelyek elutasítják a magyar többségű székelyföldi területek kivételes státusát, de elviekben nem látnak akadályt az egész országra kiterjedő decentralizáció előtt. Markó Béla hozzátette, hogy az autonómiát lehetővé tévő alkotmánymódosításra nem sok esélyt lát - ahhoz ugyanis kétharmados többség kellene. Ehhez képest már a „kulturális autonómiát” bevezetni kívánó kisebbségi törvénytervezetet is számos kritika éri, mégpedig nemritkán a koalíciós partnerek részéről. A többségi elutasítás tehát nem nagyon változott az utóbbi másfél évtized alatt - foglalta össze az RMDSZ vezetője. Ezzel kapcsolatban elfogadhatatlannak nevezte, hogy 2006-ban az RMDSZ követeléseit nacionalista retorikára és politikai tőke szerzésére használják a román politikai pártok. A román politikusok - illetve a sajtó és az elemzők jó része - ezzel szemben épp Markó Béla legújabb nyilatkozatait tartják nacionalista szavazatszerzésnek.

Markó után Puskás Bálint szenátor kifejtette, hogy a kisebbségi törvény után a területi autonómia kerül napirendre, Antal Árpád és Tamás Sándor Kovászna megyei képviselők pedig többek közt arra is kitértek, hogy a Székelyföldön a régió közös szimbólumrendszerére, képi megjelenítésére van szükség - reprezentatív székelykapuk és a régiót jelző táblák felállításával. „A térség bejáratainál most még a kommunista jelképek fogadják az ide érkezőt, ezeket azonban közös szimbólumrendszerre kell cserélni, amelynek tervei hamarosan elkészülnek” - idézi Antalt a Krónika.

A román reakciók

Az egész ügy meglehetősen nagy publicitást kapott, a februári Frunda György körüli (Románia nemzetállami jellegével kapcsolatos) politikai vitához hasonlóan. Annál is inkább, mivel az RMDSZ nem visszakozott - az agyagfalvi gyűlés évfordulóján, október 15-én, Markó ismét az autonómia jelszavával szólított fel összefogásra és egységre. A szövetség politikusainak felvetéseivel párhuzamban - de az RMDSZ-től függetlenül - népszavazást szorgalmazó kezdeményezésekre is sor került, ám ezek meghiúsultak.

A lapok egyrészt azt emelték ki, hogy az RMDSZ és „mérsékeltnek” tartott vezetője is elővette a területi autonómia ügyét. Az RMDSZ ugyanis 2004 végi kormányra kerülése óta inkább a kisebbségi törvény tervezetét, illetve a benne foglalt „kulturális autonómiát” szorgalmazta, míg a területi autonómiát a „radikálisnak” nevezett csoportosulások és személyiségek (a Székely Nemzeti Tanácstól Tőkés Lászlón át a Magyar Polgári Szövetségig) követeléseként tüntették fel. A román lapok szerint annak, hogy az RMDSZ „átvette” a „magyar radikálisok” retorikáját, részben az MPSZ (Magyar Polgári Szövetség) konkurenciája az oka, az RMDSZ-nek ugyanis túl kell licitálnia vetélytársát. Az egyik napilap az MPSZ volt alelnökét is idézte, aki szerint az RMDSZ már 2004-ben is átvette egyszer az autonómia jelszavát „ellenzékétől”, ám azután megfeledkezett róla. Egy román szakértő úgy vélte, hogy az RMDSZ részéről inkább csak „PR- és imázs-javításról” van szó, egy elemző pedig – szeptember 25-én – a magyarországi közvélemény radikalizálódásának a beszűrődését látta a nyilatkozatok mögött. Előkerült a „megszokott” bírálat is, miszerint az RMDSZ a Székelyföld enklavizálására törekszik.

A Ziua terjedelmes összeállításából az is „kiderül”: a „kulturális autonómia álcája mögött mindig is az RMDSZ azon szándéka húzódott meg, hogy zöld utat kapjon a területi autonómia - saját autonóm közigazgatási struktúrák megalakításával.” A lap rövid ismertetést is közölt a szubszidiaritásról, említve néhány európai példát a helyi önkormányzatra (Katalóniát és Baszkföldet), egyúttal pedig autonómia-„ellenpéldákat” is hozva: a franciaországi baszkokat (akik nem rendelkeznek önkormányzattal), illetve az észak-olaszországi Északi Liga centrifugális törekvéseit, miközben egy másik, egyébként gyakran idézett példáról - Dél-Tirol autonómiájáról - megfeledkezett. A székelykapuk állításának tervét a soviniszta Nagy-Románia Párt hetilapja, a România Mare úgy kommentálta, hogy „Kovászna és Hargita megyét magyar kapukkal zárják le”, szokásos stílusában számolva be a kormányon lévő „fasiszta” és „románellenes” RMDSZ „terrorista képviselőinek” legújabb kezdeményezéséről.

Politikai össztűz

A lapok idézték a politikai pártok, illetve a képviseletükben nyilatkozó politikusok véleményét is. A kormánykoalíció mindkét nagy pártja - a Demokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt - bírálta a magyar megnyilvánulásokat. A nemzeti kérdésben időnként nacionalista-populista retorikát is használó demokraták „szeparatizmust” emlegettek, és leszögezték, hogy az etnikai alapú területi autonómia alkotmányellenes és elfogadhatatlan, de nem támogatnak semmilyen alkotmánymódosítást sem, amely érintené a román nyelv hivatalos státusát. A nemzeti liberálisok visszafogottabban reagáltak, szerintük „nincs ok pánikra”, és a szomszédos Jugoszlávia példáját említve rámutattak, hogy Románia jól kezelte az etnikai feszültségeket. Mindkét párt képviselői csupán az általános decentralizációt, illetve a gazdasági autonómiát tartják lehetségesnek. Ebben az értelemben nyilatkozott Traian Băsescu elnök, valamint a november 16-i budapesti magyar–román közös kormányülésen Călin Popescu-Tăriceanu kormányfő is.

A legkisebb kormánypárt, a Konzervatív Párt (PC) alelnöke, Mircea Chelaru állam- és nemzetellenes szándékot tulajdonított Markó Bélának, aki szerinte „aláaknázza” az uniós csatlakozást. A stílus nem meglepő, hiszen Chelaru (egykori vezérkari főnök) azelőtt a Román Nemzeti Egységpárt nevezetű nacionalista formáció elnökeként ténykedett. A konzervatívok, ellenzéki képviselőkkel szövetkezve, október végén még egy egyszerű bizalmatlansági indítványt is megpróbáltak benyújtani Markó Béla - tehát saját koalíciós partnerük - ellen a képviselőházban, ám a dokumentumhoz eleinte csatlakozó szociáldemokrata képviselők végül visszaléptek. A konzervatívok és nagy-romániás kollégáik így magukra maradtak, az indítvány pedig érvénytelen lett. A konzervatív pártiak azonban nem adták fel, és nemzetbiztonsági ügynek állítják be a magyarok autonómiatörekvéseit. Elérték, hogy a képviselőház kérjen jelentést a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatójától, hogy mit tesz a szolgálat a „potenciális etnikai konfliktuszónákban az állam érdekeinek védelmében” - írta az Új Magyar Szó.

Az ellenzéki pártok reakciója hasonlóan heves volt. Mind a Szociáldemokrata Párt, mind a Nagy-Románia Párt politikusai nemzet- és alkotmányellenesnek nevezték Markó kijelentéseit. Mircea Geoană szociáldemokrata pártelnök nemrég kifejtette, hogy pártja nem tett le a bizalmatlansági indítványról - noha nem csatlakozott a konzervatívok és a nagy-romániások említett megmozdulásához -, és ha a kormányzat nem állítja le az RMDSZ akcióját, a kormány ellen nyújtja be azt. A nagy-romániások Markó Béla lemondatását és Frunda György felelősségre vonását is követelték, miután Frunda a szenátusban érvelt a székelyföldi autonómia mellett. Gheorghe Funar szenátor - Kolozsvár egykori polgármestere - pedig a csíkszeredai gyűlés résztvevőinek feljelentésével fenyegetőzött.

A parlamentből már kiszorult Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (PNŢCD) alelnöke is meglehetősen élesen reagált: a román-magyar viszony „mérgezésével”, etnikai szeparatista provokációkkal, antidemokratikus praktikákkal vádolta az RMDSZ politikusait, valamint azzal, hogy a szövetség akciói mögött olyan gazdasági érdekcsoportok állnak, amelyek kizárólagosságra törekszenek a Székelyföldön.

Többségiek kisebbségben

A székelyföldi románokat képviselő szervezetek és politikusok is kifejezték aggodalmukat. Petre Străchinaru Kovászna megyei demokrata párti parlamenti képviselő szerint Markó „nagyon sokat árt az együttélésnek, mivel radikálisabbá váltak bizonyos román körök” - idézte a képviselőt a Hargita Népe. Ion Solomon, a Hargita és Kovászna Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke a román hatóságok beavatkozását kérte a román alkotmány védelmében és a „szeparatista akciók” ellen. Solomon nyílt levelet is intézett Corneliu Vadim Tudorhoz, a Nagy-Románia Párt elnökéhez. A „Har-Kov” ügyek klasszikus toposzait felsoroló levélben Solomon felajánlotta szervezete együttműködését a Nagy-Románia Párttal az „alkotmányellenes, szeparatista, revizionista és irredenta” ténykedések kivédése érdekében. A székelyföldi (román) civil társadalom és az ortodox egyház képviselői, valamint helyi politikusok egy novemberi hétvégén Marosfőn gyűltek össze, hogy tiltakozzanak a székelyföldi magyar autonómia ellen, amely „ugyan de iure nincs elfogadva, (…) ám de facto mégis létezik”. Ezért arra kérték a román kormányt és az államfőt, hogy ne fogadják el az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetét.

Ugyancsak székelyföldi román véleményt tükröznek Marosvásárhely polgármesterének, Dorin Floreának a nyilatkozatai - igaz, az immár román többségű város vezetője lényegesen más pozícióban van, mint a Hargita és Kovászna megyei román politikusok. Florea kijelentette: soha sem fogja elfogadni, hogy a megyeszékhely a székelyföldi régió része legyen. „Addig fogok indulni a polgármesteri hivatalért, amíg el nem felejtik ezt az ostoba kérdést” – idézte a polgármestert az Adevărul.

Markó Béla ezzel szemben nemrég leszögezte, hogy az RMDSZ-nek nem az a célja, hogy egy „kis nemzetállam” jöjjön létre a nagy nemzetállamon belül, hanem az egyenlőség megteremtése az itt élők számára, nagyobb jogkörökkel és nagyobb költségvetéssel - és ezt a Kovászna és Hargita megyei románoknak is el kell magyarázni, hiszen ebből ők is ugyanúgy profitálnának.

„Magyar antant”

A Szövetség a Székelyföldért Egyesületet a tervek szerint november 30-án alakítják meg. Maros megyében 32, Hargita megyében 60, Kovászna megyében 37, Brassó megyében pedig 4 önkormányzatnak küldték meg az egyesület megalakításával kapcsolatos dokumentációt – tudósított az erdély.ma internetes portál. November elején több magyar-magyar találkozóra is sor került az RMDSZ és az ellenzékének számító szervezetek (Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács) vezetői között. A România Liberă az erdélyi magyarok legfontosabb politikai és civil szervezeteinek szövetségéről, egyfajta „magyar antant” körvonalazódásáról számolt be. A cikk szerint a radikálisok és a mérsékeltek szövetkezni akarnak a Székelyföld autonómiájának megvalósításáért. A román napilap rámutatott, hogy a Markó Béla-Tőkés László találkozóra épp négy évvel azután került sor, hogy a püspököt megfosztották RMDSZ-beli tiszteletbeli elnöki címétől. Az EMNT elnöke, Tőkés László királyhágó-melléki református püspök hangsúlyozta, hogy teljes egységre van szükség az autonómia ügyében, bár még így sem lehet gyors sikerre számítani. Markó és Tőkés két közös munkacsoport létrehozásában állapodtak meg: az egyik egyfajta egyeztető fórumként működne, a másik pedig kidolgozná az erdélyi magyarság „nemzeti minimálprogramját”, amely többek közt kitérne az autonómia, valamint az önálló állami magyar egyetem kérdésére is.

A székelyföldi autonómia kérdésében tehát a román politikai élet egyes csoportjainak álláspontja – akár kormányon (azaz az RMDSZ-szel szövetségben), akár ellenzékben vannak - tulajdonképpen megegyezik: a területi autonómiát az egységes nemzetállam platformjáról továbbra is mindenki elutasítja. Ugyanakkor érdekes, hogy mind az önkormányzat ellenzői, mind pedig hívei ugyanarra az „Európára” és ugyanazokra az „európai tendenciákra” hivatkoznak egymással ellentétes érvelésükben. A magyar-román közös kormányülés előtt például a román oktatási miniszter oktatta ki „európaiságból” a romániai magyarokat. A francia-német megbékélési modell és a magyar-román - közösen elkészítendő - történelemkönyvek kapcsán a miniszter megjegyezte, hogy a földrajzi határok ugyan eltűnnek 2007. január 1-jén, ám „még mentális határok választanak el bennünket” - az RMDSZ politikusainak azon törekvéseit hozva fel példaként, amelyek a különálló magyar iskolák létrehozására vonatkoznak. Eörsi Mátyás szabaddemokrata - és liberális EP - képviselő szerint a baj inkább az, hogy a román közbeszédben az autonómia kifejezést továbbra is elfogadhatatlan, államellenes kifejezésként értelmezik. Érdemes lenne tehát lemondani róla, és helyette a szubszidiaritás eszméjére helyezni a hangsúlyt - idézte Eörsit a Krónika. Noha nem valószínű, hogy a többséget ingerlő diskurzus feladása és a „korszerű”, „européer” szóhasználat önmagában elegendő lesz a meglévőönkormányzat további szélesítéséhez, tény, hogy az uniós mintájú decentralizáció előrehaladtával idővel létrejöhet a valódi autonómia, még ha nem annak fogják is nevezni.

Forrás: Curentul, Ziua, Evenimentul Zilei, Adevărul, Cotidianul, Új Magyar Szó, www.erdely.ma , www.transindex.hu, Gândul, Népszabadság, România Mare

Kapcsolódó cikkek:
Székely Nagygyűlés március 15-én
Március tizenötödike után
Brüsszelben már legalább azt tudják, hogy van olyan, hogy Székelyföld
Székely nemzetgyűlés: a székelyek továbbra is autonómiát akarnak!
Gettó vagy rezervátum? A Székelyföld autonómiája
Gettó vagy rezervátum? A Székelyföld autonómiája II.
December elseje - és a magyarok?

Vita az autonómiáról:
http://gordius.transindex.ro/?cikk=4865
http://www.erdely.ma/autonomia.php?id=20334
http://www.maszol.ro/kozelet.php?cid=13993

Szerző: Zahorán Csaba
Publikálás dátuma: 2006.11.28 16:12