Hogyan vált egy dunántúli község a művészeti oktatás egyik országos jelentőségű központjává? Sikerül-e az ország első művészeti középiskoláját létrehozniuk? Mi mindent lehet elérni több község összefogásával? Mit lehet tanulni a norvégoktól?

Létre lehet-e hozni Magyarországon is egy Népművészeti Egyetemet?

A siker titka I.

Aba, a Sárvíz-völgy meghatározó települése Székesfehérvártól körülbelül húsz kilométerre található. A 4300 lelkes nagyközség utcái tiszták, rendezettek. Itt található a messze földön híres Sárvíz Művészeti Alapiskola, és példaértékű a maga idejében nem csekély feltűnést keltő, korát megelőző kezdeményezésük, az 1994-ben létrejött kistérségi összefogás.

- Volt egy általános iskolánk - emlékezik vissza a kilencvenes évek elejére a rendkívül agilis, az ütközésektől sem tartó polgármester, Kossa Lajos -, amelyben kiemelten kezeltük azokat a tantárgyakat, amelyek a XX. század végének, az új század elejének alapkövetelményei.

Komoly hangsúlyt helyeztek az idegen nyelvek oktatására, különféle, a továbbtanulást segítő szakkörök kezdték meg működésüket. Emellett fontosnak tartották az egészséges életmódra nevelést éppúgy, mint a művészeti képzést. Ekkor gondoltak először egy művészeti alapiskola létrehozására.

A Sárvíz Művészeti Alapiskolában négy település kétszáz tanulójával kezdték meg az oktatást a közösségi házban. A településen belül mind a mai napig ott zajlanak az órák, a képzések. Tánc, színművészet, kézműves foglalkozások, zeneoktatás szerepelt az iskola kínálatában.

- Abán, Sárkeresztúron, Soponyán és Kálózon kezdtük tevékenységünket, mára pedig már több mint ezer tanulója van az iskolának tizenhét településen. - A polgármester érthetően büszke a megtett útra.

Az alapiskola indítását részben a kényszer szülte, hiszen jó néhány feladatot a pénzzel amúgy nem túl bőségesen ellátott falu önmaga nem tudott volna finanszírozni. A művészeti alapiskolákat az állam normatívákkal támogatja, ezáltal a község úgy jutott pénz a gyerekek alaposabb képzésére, nevelésére, képességeik fejlesztésére, hogy az nem került jelentősebb költségébe.

- Az alapiskolák nagyon komoly szerepet töltenek be a települések életében, hiszen azon túl, hogy értelmes tevékenységet, elfoglaltságot biztosítanak a gyerekeknek, kiemelt szerepük van a hagyományok őrzésében, újjáélesztésében, ápolásában, növelik a vidék megtartó-képességét.

Az első két évben a képviselőtestület az alapiskola fontosabb ügyeiben együttszavazott, azért akadtak aggályoskodók, az üggyel egyet nem értők. Kezdetben az általános iskola saját riválisának is tekintette az újsütetű intézményt. Komoly ellentéteket kellett elsimítani ahhoz, hogy az elképzelt alapiskola gondtalanul működhessen.

Az alapiskola pluszforrásokat is jelentett az önkormányzatnak. Mára a Sárvíz Művészeti Alapiskola a Sárvíz Kistérség egyik meghatározó intézménye lett. Korcz Judit volt az alapiskola első igazgatója, aki kiváló szakembereket tudott maga köré gyűjteni, és létrehozott egy igazi szellemi műhelyt. A gyeden lévő igazgatót Tömör Zsuzsanna váltotta az országos hírű intézmény élén. Az elmúlt egy évtizedben fúvószenekaruk, mazsorett táncegyüttesük, néptánccsoportjuk szerveződött, ügyes kézműveseik öregbítik a település és az iskola hírnevét. Táncosaik közül többen a méltán Európa-hírű székesfehérvári Alba Regia Táncegyüttes tagjai lettek. Az iskola sikerét ugyanakkor már most igazolja a tény, egyre több egykori tanítványuk tér vissza oktatóként az iskolába.

A siker titka II.

- Az alapiskolára építve egy kistérségi művészeti középiskola létrehozásán törjük a fejünket - vázolta a jövőt a polgármester. - Terveinkben egy Aba-Ófalu elnevezésű idegenforgalmi központ elképzelése él, ahol a művészeteket elsajátító diákjaink tanulnak majd és ők működtetik a kéthektáros területen létrejövő idegenforgalmi látványosságot jelentő intézményt is. Az egymilliárdnál is többe kerülő álomhoz Aba, de a kistérség pénze is kevés. Marad tehát az Európai Unió. A csatlakozás új lehetőségeket kínál ezen a téren is. Már készülnek az ófalui tervek, és két év múlva - bizton állítják - beadásra kész lesz a pályázatuk.

Az Ófaluban lesz főutca, főtér, kollégium, lesznek műhelyek, műtermek, vendégházak, csárda. Az Ófalu megtestesíti majd a Sárvíz völgyének hagyományait, megőrzi kézműves, kulturális múltját. Ezzel a tervezett művészeti központtal akarnak egységes arculatot adni az egész kistérségnek. Az innen kikerülő fiatalok szakmához jutnak majd, de ezen túl értéke lesz az iskolának, hogy a végzősök magukkal viszik az életre szóló viselkedési kultúrát is. A polgármester sok-sok évvel gondolkodik előre, terveiben egy norvég mintájú népművészeti egyetem képe körvonalazódik.

- Amikor a művészeti középiskola terve megfogalmazódott, olyan emberekkel kerültünk közelebbi ismeretségbe, akiknek egy norvég művészeti egyetemmel van kapcsolatuk. A norvégok valamikor a 70-es években innen, Magyarországáról, a táncházakból, a hagyományőrzésből merítették az ötletet, és ezek alapján valósították meg a népművészeti egyetemüket. Jelenlegi elképzelésünk szerint ezzel a norvég egyetemmel együttműködve szeretnék majd a középiskolát elvégzett tanulóink számára egy népművészeti egyetemet felépíteni és működtetni a település központjában. Már erre is rendelkezünk tervekkel

A siker titka III.

Aba tizennégy éve, az önkormányzatiság kezdete óta keresi az együttműködés lehetőségét a szomszédos településekkel. Tették ezt akkor, amikor a rendszerváltást követően szinte minden falu, város az önállóság eufóriájában élt, sokáig egy közigazgatás alá tartozó falvak mentek szét, és kezdtek önálló, bár meglehetősen drága életet. Társtelepülések szüntették meg egyik napról a másikra sok évtizedes együttélésüket. Ugyanakkor Aba, Soponya, Kálóz, Sárkeresztúr a cseppet sem divatos együttműködés lehetőségét kutatta.

- Hosszabb előkészítés után 1994-ben kötöttük meg a négy település közötti együttműködési megállapodást - idézte fel Kossa Lajos a Sárvíz önálló kistérség elnöke, Aba polgármestere. - A kistérség települései, Aba, Cece, Cs?sz, Káloz, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sáregres, Seregélyes, Soponya, Tác és Kisláng három statisztikai kistérséghez tartoztak, de úgy ítélték meg, így, együtt, többre mennek a térség fejlesztésében.

Eleinte a civilszféra, a kultúra területén működtek együtt, de egyre tágították együttműködés határait. Következett a közigazgatás, a különféle beruházások megvalósítása, a területfejlesztés terén kifejtett közös munkálkodás. Az ezredforduló táján jószerével nem volt a mindennapi életnek olyan területe, ahol ne találtak volna együttes célokat, feladatokat.
Újabb mérföldkövet jelentett a 2003. évi közigazgatási reform, aminek köszönhetően a települések hivatalosan is kistérséggé alakulhattak, sőt maguk tehettek javaslatot arra, kikkel akarnak a továbbiakban együtt cselekedni. Cece és Sáregres a törvény előírásai szerint – nem határosak a kistérség településeivel – kiváltak, viszont közéjük állt Sárosd. Kilencen maradtak és kezdeményezték az önálló statisztikai kistérséggé alakulást, amire a kormányzat 2004. január 1-jével lehetőséget is adott, létrejöhetett az Abai Kistérség.

- Abán minden önkormányzati tag egységesen a kistérségi együttműködésre szavazott és mindig összhang volt a kistérség dolgaiban. Településem rendre kezdeményező az együttműködés ügyeiben, de más településeken sem okoz gondot az Aba-központúság, hiszen több olyan lépést is megtettünk, ami bizonyította a társtelepüléseknek, hogy nem az ő vállukon akarunk kiemelkedni. Mindenkori célunk az együttes felemelkedés volt.

Talán az egész országban nincs arra példa, mint amivel az abaiak bizonyították összefogásra irányuló szándékukat. Amikor megépült az Aba, Soponya, majd Soponya és Kisláng között az út, ez utóbbi létrehozásához is hozzájárult az abai testület, illetve a település. A beruházási költség nem kevesebb mint tíz százalékát ők állták, pedig csak közvetett érdekük fűződött az út megépítéséhez.

Az abaiak tudatosan készülnek a nagyközségből várossá válásra, kidolgozták az ehhez szükséges stratégiát. S miután kiemelkedően, a megyehatárokon túl is híresen jó együttműködés volt korábban a kilenc település között, nagyon komoly előnyre tettek szert azokkal szemben, akik csak statisztikai kistérségként működtek. Ma már nagyon gyorsan, nagyon hatékony új együttműködéseket tudnak kötni, megszerezve ezzel a pluszforrások nyújtotta pénzt is. 2007-re tűzték ki pályázatuk beadását, remélve, hogy akkorra a nagyközség már valójában egy vonzó vidéki kisváros képét mutatja majd a látogatóknak, ott élőknek.

- Nagyon fontos, hogy a városi cím elnyerése is csak egy eszköz a kistérség fejlesztéséhez. Már most megvannak azok a programjaink, amelyeken keresztül jelentős gazdasági, kulturális és szellemi erőt tudunk bevonni az egész térség életébe. Ennek a programnak az „Aba, a dél kapuja” elnevezést adtuk. Ez azt jelenti számunkra, hogy kapuként befogadjuk, bevezetjük a világ értékeit, erőit, és ezeket aztán szétosztjuk nem csak a Sárvíz Kistérség, de a megye egész déli térsége számára is – zárta gondolatait Kossa Lajos, Aba polgármestere.

Máté G. Péter

Kontakt személy:
Kossa Lajos polgármester
Aba, Rákóczi út 12.
Telefon/fax: 22/430-002
e-mail: polgarmester@aba.hu
web: www.aba.hu

Szerző: Máté G. Péter
Publikálás dátuma: 2005.01.03 18:14