Európa térképe újrarajzolódik? A nemzetállamok mellett megjelentek az „Eurorégiók”, amelyek a határokon átnyúlva kötnek össze állampolgárokat, önkormányzatokat, intézményeket, civil szervezeteket. Talán ezek a régiók lesznek a kezdeményezéseknek és együttműködésnek azok a szigetei, amelyek megújítják Európát.

Eurorégiók és más nemzetközi regionális kezdeményezések Magyarországon

Közép-Európa, illetve közelebbi környékünk, a Kárpát-medence mai képe bizonyos szempontból abszurdnak tűnik: az etnikai és kulturális heterogenitás ellenére minden országban tapasztalható bizonyos szintű, többé-kevésbé anakronisztikus nacionalizmus. Trianon hagyatéka. E hagyaték megértéséhez azonban nem megfelelő vizsgálati szint az államok szintje. A mindennapi élet ugyanis nem állami szinten szerveződik, hanem a közösségek szintjén. A békediktátum éppen ezeket a szerves közösségeket, természetes régiókat vágta ketté, s önmagukban életképtelen részeiket egymással ellenséges államokhoz csatolta. Magyarország határain ez különösen érezhető: a határmegyék kisebb-nagyobb része leszakadt, s ezzel ellehetetlenedett működésük.
Az 1990-es években intenzív határ menti regionalizáció indult meg, amely kezdeményezések célja éppen e funkcionális zavarok leküzdése, illetve mérséklése. Tényleges hatásuk megítélése nehéz, de fontos az akarat, mely mögöttük meghúzódik, az együttműködés szándéka. A felismerés, hogy ami külön-külön periféria, az együtt alkothat virágzó kulturális – és akár gazdaságilag is vonzó – térséget.
E tanulmány célja a Magyarországot érintő eurorégiók és egyéb regionális kezdeményezések közül kiemelni azokat, amelyek ténylegesen működnek, és tevékenységük érezhetően hat a régió életére.

Az eurorégiókról általában
Az elmúlt években számos határon átnyúló együttműködés jött létre egész Európában, melyek eltérő természetűek lehetnek, de átfogóan „eurorégió” névre hallgatnak. Nem rendelkeznek önálló önkormányzattal, nincs politikai hatalmuk, tevékenységük az őket alkotó helyi és területi hatóságok hatáskörébe tartozik, ezek együttműködése számára jelentenek egy új és motiváló keretet. Fontos leszögezni, hogy nem részei az EU hivatalos regionális statisztikai rendszerének (NUTS), viszont haszonélvezői lehetnek a Phare CBC-, illetve Interreg-támogatásoknak.
Az Európai Határrégiók Egyesülete szerint a következő kritériumok vonatkoznak az eurorégiókra: egy határ mindkét oldaláról helyi és területi hatóságokat tömörítő egyesülés, mely rendelkezhet saját parlamentáris testülettel; határon átnyúló szervezet állandó titkársággal s önálló forrásokkal rendelkező technikai és adminisztratív egységgel. Az eurorégió magánjogi szempontból a határ mindkét oldalán nonprofit szervezetekre épül, a vonatkozó nemzeti joggal összhangban; nemzetközi jogi szempontból pedig államok közötti egyezmény az alapja, amely többek között a területi hatóságok részvételéről rendelkezik.
Az eurorégiók szerkezete eltérő lehet. Állhatnak azonos szintű közigazgatási egységekből, mint például a Kárpátok Eurorégió, de tömöríthetnek városokat és más szervezeteket, például kamarákat is, mint például az egykori Duna–Dráva–Száva Eurorégió.
Az együttműködés jellegétől és mélységétől függ a célok és tevékenységek megválasztása. A munkacsoport jellegű együttműködések céljai korlátozottabbak, nagy vonalakban elő kívánják mozdítani a nemzetközi megegyezést és a kulturális vagy gazdasági kapcsolatokat. Az integráltabb struktúrával rendelkező eurorégiók a határ menti együttműködés révén mélyebb közös igényeket elégítenek ki: a társadalmi-gazdasági fejlődésen és kulturális kooperáción túlmenően foglalkozhatnak szociális ügyekkel, egészségüggyel, oktatással, hulladékkezeléssel, természetvédelemmel, turizmussal stb. A tevékenység jellege is függ a struktúrától: korlátozódhat információcserére, konzultációkra és tanulmányok elkészítésére, de megfelelő kapacitással kiterjedhet konkrét projektek megvalósítására is.

Nemzetközi regionalizmus Magyarországon
Hazánkban annak ellenére, hogy jellemzően centralizált az államigazgatás, s így a megyék, illetve régiók relatíve gyengék, kifejezetten intenzív interregionális szervezkedés zajlott az 1990-es évek második felében. Mára e kezdeményezések igen eltérő képet mutatnak. Egyesek innovatív ötletekkel, élettel teliek, mások jórészt csak névleg vagy szervezetükben léteznek, de kevés eredményt tudnak felmutatni, a Duna–Dráva–Száva Eurorégió vagy a Bihar–Bihor Kisrégió pedig gyakorlatilag meg is szűnt. E tanulmányban a következő pozitív példákkal foglalkozom bővebben a későbbiekben: Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió, Kárpátok Eurorégió.
Míg Magyarország keleti határvidékén e hagyományos eurorégiók jellemzők, a nyugati végeken találunk más, regionális alapú szerveződéseket is: ilyen a ’70-es években létrejött Alpok-Adria Munkaközösség, az ezt új alapokra helyezni kívánó, Stájerország által kezdeményezett Jövőrégió („ Zukunftsregion”), valamint az egészen fiatal, Bécs központú Centrope régió.

Kárpátok Eurorégió

E hatalmas területű régió öt országra terjed ki: Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Ukrajna találkozási pontja Közép-Európa hegyvidéke, melynek középpontja a Kárpátok és a Tisza völgye. A régió jellemzője az alulfejlettség és a perifériális elhelyezkedés, valamint a nyelvi, vallási és etnikai sokszínűség (a lakosság több mint 30%-a kisebbségnek számít a lakóhelyén!). Sokszor változtak a határok és területek, az ugyanazon nemzetiségű embereket többször elválasztották egymástól, és különböző uralmak alá kerültek. A térség viszonylag kis területén tizenöt különböző államtestet találunk a 20. században.

Az Eurorégió résztvevői:
Magyarország: Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Lengyelország: Rzesow, Przemysl és Krosno vajdaság
Románia: Bihor–Bihar, Botosani, Maramures–Máramaros, Salaj–Szilágy, és Suceava megye
Szlovákia: Kosice–Kassai és Presov–Eperjesi járás
Ukrajna: Lviv, Zakarpatia–Kárpátalja, Ivanofrankivsk, Csernivci járás (régió)

Történet
A régió története a Kelet–Nyugat Intézet által összehívott helyi és regionális vezetőkből álló találkozóra nyúlik vissza, melynek központi témája a határokon átívelő együttműködések ösztönzése és támogatása volt a Kárpátok hegyvidékén és a Tisza folyó völgyében. A találkozó résztvevői rámutattak a regionális képviselők azon képességének hiányára, hogy a helyi erőforrásokat kihasználva megfeleljenek a soknemzetiségű, fejletlen régió által támasztott egyedi kihívásoknak.
1993-ban az Intézet támogatásával az öt országból érkezett vezetők Magyarországon aláírták a Kárpátok Eurorégió létrehozásáról szóló nyilatkozatot, mely a kormányok közötti együttműködés mechanizmusát teremtette meg. Ez volt az első ilyen jellegű csoportosulás Közép-Kelet-Európában.

A Kárpátok Alapítvány
Miután elkezdődött a kormányközi együttműködések támogatása, egyre nagyobb igény mutatkozott a Kárpátok Eurorégió szervezete számára egy koordinációs testület felállítására, melynek szerepe a civil szektoron keresztül a lakossági együttműködés támogatása.
A Kelet–Nyugati Tanulmányok Intézete által létrehozott és a Charles Stewart Mott Alapítvány által támogatott Kárpátok Alapítvány végül 1994-ben jött létre, abból a merész elhatározásból kiindulva, hogy egy működő közösségi alapítványt teremt a Kárpátok-hegységben az állampolgári kezdeményezések támogatására a helyi önkormányzatokon és nonprofit szervezeteken keresztül. Az ilyen típusú alapítvány fejlesztésének gondolata Kelet-Európában abból a hitből táplálkozik, hogy a demokrácia, a gazdasági fejlődés és a határokon átívelő együttműködés támogatása helyi és regionális szinten egy stabil és demokratikus Európa sarokköve.
Az Alapítvány ennek értelmében pénzügyi és szakértői segítséget nyújt olyan projektekhez, amelyek kézzelfogható hasznot hoznak a nemzeti határok mindkét oldalán élő közösségeknek, és amelyek javítják a városok és falvak lakóinak életminőségét a Kárpátok-hegység mentén. Központja Kassán van, továbbá minden tagországban működtet egy kis létszámú képviseletet azzal a céllal, hogy rugalmas és fogékony legyen a térségi igények iránt. Szerepvállalása sokrétű:
Összefogó – összefogja a magán-, közszolgálati és üzleti szektorokat;
Segítő – a határokon átívelő együttműködés elősegítésével építi a különböző etnikai csoportok közötti bizalmat és tiszteletet;
Megújító – feltárja és közvetíti a közösségi, gazdasági és regionális fejlődés új útjait;
Szolgáltató – szakértői segítséget nyújt a helyi önkormányzatoknak és nonprofit szervezeteknek;
Támogató – anyagi támogatást nyújt a helyi és regionális kezdeményezésekhez a nonprofit szervezetek és helyi önkormányzatok számára;
Közvetítő – elkötelezetten, de elfogultság nélkül közvetít a lokális/regionális, regionális/nemzeti és euroregionális felek között;
Konfliktusmegelőző – segíti az együttműködést a régió különféle nemzetiségei és vallási felekezetei között.

Tevékenységek, programok
Az Alapítvány a régió területén elsősorban innovatív helyi közösségi kezdeményezéseket támogat, amelyek révén új életre kelhet egy kis, elmaradott terület. Emellett kisebb hangsúlyt kapnak a konkrétan határ menti együttműködések. A két legjelentősebb, átfogó program a „ Kárpátok Eurorégió Legjobb Önkormányzati Gyakorlatai” Díj, mely az innovatív helyi önkormányzatok gyakorlatát jutalmazza és népszerűsíti egyben, valamint az Integrált Vidék- és Közösségfejlesztő Program, melynek célja a vidékek újjáélesztése a Kárpátokban.

Legjobb önkormányzati gyakorlatok
A program főbb területei a következők:
– a helyi gazdaságfejlesztés gyakorlati és megújító megoldásai;
– állampolgári részvétel a helyi döntéshozatalban;
– helyi társadalmi politika és közegészségügy;
– a helyi örökség megőrzése;
– helyi kulturális és oktatási kezdeményezések;
– helyi interetnikus együttműködés, amely az etnikai csoportok közötti békés együttélést szolgálja;
– a helyi civil szervezetekkel való együttműködés, ezek bevonása a közügyekbe;
– határ menti együttműködés helyi önkormányzatok között;

Néhány példa a díjazottak közül:
Pácin, Magyarország északkeleti sarkának egy kis falva, komoly problémákkal küzdött elszigeteltsége miatt. Pácin közössége egyesült, hogy megtörje elszigeteltségét a szomszédos közösségekkel, főként a szlovákiai Nagykövesddel (Velky Kamenec) való együttműködésen keresztül. Kemény munkával és egyesült erővel egy új határátkelőt hoztak létre, ezáltal új lehetőségek nyíltak meg. Pácin helyi önkormányzatának sikere mutatja, hogy kistelepülések egyesített erejének nemzetközi szinten is lehetnek eredményei.

Az ukrajnai Csernovic város projektje sikeres példája annak, hogyan működhet együtt a helyi önkormányzat a környezetvédő civil szervezetekkel, hogy a közösség környezeti problémáit megoldja. Ennek eredményeként megnőtt a közösség környezet iránti felelősségtudata. Többen vesznek részt az évente megrendezett tavaszi ”Zöld nagytakarításban”, amelyet széles skálájú környezeti és társadalmi tevékenység kísér.

A romániai Nagybányai Városi Tanács a közösség fiataljait vonta be a helyi döntéshozatalba. A Gyerek és Ifjúsági Városi Tanácsok a város 40 középiskolájában megrendezett választások eredményeként jöttek létre. A fiatalok lehetőséget kaptak arra, hogy első kézből tanuljanak a demokráciáról. Elősegíthették az általuk képviselt csoportok érdekeit, ugyanakkor személyes ambícióikat is megmutathatták. Ez a projekt a civil társadalom fejlesztésének sikeres példája.
A kulturális örökség megőrzése és megerősítése volt a lényege a lengyelországi Sanok város helyi önkormányzata által készített projektnek. A város turistautak természetes kereszteződése, azonban a turistaszolgáltatások meglehetősen hiányosak voltak, és az idegenforgalmi potenciál kiaknázatlan maradt. A Városi Tanács megalapította a Városfejlesztési Központot, és létrehozta az Ikonok Útját. Létrejött az idegenforgalom fejlesztésének sikeres stratégiája, ezáltal megnőtt a területen a munkalehetőségek száma, és javult a gazdasági helyzet.

Integrált vidék- és közösségfejlesztés
A program céljai:
– Bátorítani az integrált közösségfejlesztés tervezését.
– Elősegíteni a közösségalapú helyi/regionális fejlesztést, egy adott térség általános jellemzőivel összhangban és ennek emberi és természeti erőforrásaira építve.
– Ösztönözni a regionális közösségfejlesztés belső erőfeszítéseit, valamint elősegíteni a változtatásra irányuló kezdeményezéseket a közösségekben és térségekben.
– Bátorítani a helyi/regionális fejlesztés integrált törekvését, azaz egy olyan törekvést, amely figyelembe veszi a térségfejlesztés társadalmi, kulturális, gazdasági és környezeti vetületeit.
– Támogatni a kapcsolatokat és a hálóépítést a különböző helyi/regionális civil szervezetek vagy helyi önkormányzatok és vállalatok között.
– Megerősíteni a helyi/regionális civil szervezetek és önkormányzatok szervezői és vezetési kapacitásait.

Az eredményesség példái:
A Kölcsönös Segélyező Alap a lengyelországi Bieszczady Térségfejlesztő Ügynökség haladó és törekvő kezdeményezése. Egy nagyobb stratégia részeként az Alapot azzal a céllal hozták létre, hogy ösztönözzék Lengyelország délkeleti részén lévő hátrányos helyzetű hegyes vidékek gazdasági és társadalmi újjáélesztését. Ezt az Alap tagjainak nyújtott kölcsön szavatolásával teszik, a kölcsönösség elve alapján, képessé téve őket arra, hogy a kölcsönfelvétel banki követelményeinek eleget tegyenek. Működése alatt 21 kisvállalkozó kölcsönéért kezeskedtek. A segített vállalkozások turisták elszállásolását, élelmiszer-feldolgozást és helyi kézműves mesterségeket foglaltak magukba. 27 állandó és 5 időszakos munkahelyet teremtettek. Az Alap hitelt érdemlő szervezetként alapozta meg magát, és állandóan új utakat keres tevékenységének kiterjesztésére. Számos kisvállalkozás felvirágzását segítette elő, és hozzájárult a térség fejlesztéséhez, valamint önállóságának visszanyeréséhez.

A szlovákiai Nép és Víz civil szervezet alternatív megoldásokat keres a vidékfejlesztésre és természetvédelemre. Ők a vegyes etnikumú Felsőtarca Térségben remélik a falusi élet újjáéledését. Projektjük összekapcsolja a faluközösségek gazdasági, kulturális és környezeti fejlesztését. Megteremtve az elégséges információáramlást és növelve a helyi lakosság technikai tudását, a szervezet a helyi emberek bizalmának visszaállítását és a hagyományos mesterségek újjáélesztését célozza. A megvalósított projektek sora lenyűgöző – egy kis halfarm, területrendezési terv a Csendespatak (Tichy Potok) területhez, helyi kézműves termékek katalógusa, civil társulások létrehozása, faluünnepélyek megszervezése, kulturális rendezvények, faültetés, szennyvízelvezetés, faluturizmus és egy Kék Alternatíva című kiadvány megjelentetése.

A tokaji bor népszerűsítése nagyon hasznos gazdasági kezdeményezés, amely a Hegyalja térségének egyedi erőforrásaira és kiváló szőlőkultúrájára épül. A magyarországi Tarcal Önkormányzat más civil szervezetekkel és helyi önkormányzatokkal együtt kampányt indított a helyi emberek régi hagyományainak és tudásának fejlesztésére. A Borút projekt e tevékenységek eredményét mutatja be. Nem csupán borkóstoló kirándulás Magyarországtól Szlovákiáig és Lengyelországig; a tokaji bort ünneplő és reklámozó széles skálájú kulturális rendezvények kísérik.

Határokon átívelő együttműködések (CBC)
A Kárpátok Alapítvány támogatta és támogatja a nemzeti kisebbségi szervezeteket, valamint a civil szervezetek és helyi önkormányzatok egyesült erőfeszítéseit a Kárpátok Eurorégió többetnikumú és többkultúrájú hagyományainak megőrzéséért és fenntartásáért. A cél egy olyan párbeszéd kialakítása, amely a közösségek közötti együttműködést ösztönzi; hogy egymás mellőzése és az egymással való versengés helyett e közösségek kiegészítsék egymást a határ mindkét oldalán.
Példák:
„Karpaty” Regionális Fejlesztési Ügynökség (Krosno, Lengyelország): Inter-regionális adatbázis létrehozása a Kárpátok Eurorégió gazdaságfejlesztése és az együttműködések hatékonysága céljából.
„Cato-Transylvania” Kereskedelmi Központ (Nagyvárad, Románia): A turizmust fejlesztő szervezetek kapacitásának növelése Románia és Magyarország határ menti térségében.
A Bódva-völgye Városainak és Falvainak Szövetsége (Szlovákia)
A határ menti térség mezőgazdaságának lehetőségei, a helyi értékek megőrzése.
Vállalkozásfejlesztő Központ (Lviv [Lemberg], Ukrajna)
Az ukrán–lengyel gazdasági együttműködést segítő információs és tanácsadó hálózat létrehozása.

A Kárpátok Alapítvány programjai tehát olyan sokfélék, mint a régió összetettsége és szükségletei. De mindegyik a régió összetartozásának megszilárdítását célozza a világ ezen széttöredezett részén.

Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió

Az a térség, ahol Magyarország, Szerbia és Románia határai találkoznak, mindig soknemzetiségű területnek számított. A történelem során ezek a határok többször is elszakították a kialakult közösségeket, családokat, az egykor virágzó gazdasági kapcsolatokat. Mindenki kárvallottja volt ennek, bármelyik oldalán élt is a határnak. Ezért volt történelmi pillanat, amikor az itt élők elsőként találkozhattak a hármas határt jelző kőnél, a Triplex Confinium obeliszknél. A széttöredezett régió elkezdett összeforrni: 1997 novemberében aláírták Szegeden a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió alapító okiratát.

Résztvevők
Magyarország: Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megye
Románia: Temes, Arad, Hunyad és Krassó-Szörény megye
Vajdaság Autonóm Tartomány

Történet
Út az együttműködésig
Az első együttműködési megállapodások 1992-ben jöttek létre Temes és Csongrád, valamint Arad és Békés megye közt. 1994-ben javaslattervezet született egy háromoldalú interregionális együttműködésre Arad, Temes, Bács-Kiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyék és a Vajdaság között, majd 1997-ig mindhárom oldalról erőfeszítések történtek az együttműködés intézményi kereteinek kialakítására. Az együttműködés hivatalos alapokmányát végül 1997. november 21-én írták alá Szegeden. Azért csak ekkor és nem korábban, mert az 1996-ban megválasztott Emil Constantinescu elnöki rendelettel ekkor engedélyezte a román megyéknek, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben nemzetközi szerződéseket írhassanak alá. Hasonló központi engedélyre volt szüksége Bosko Perosevics akkori vajdasági miniszterelnöknek, hogy tartománya nevében aláírhassa az együttműködési megállapodást. Az akkori Jugoszlávia egyfajta számkivetettje volt a nemzetközi közösségnek, ezért a határon átnyúló nemzetközi együttműködés minden formában fontos volt a hatalmon lévők számára. Mindazonáltal Brüsszelben tudtul adták, hogy európai pénzből semmit nem támogatnak, amiben jugoszláviai állami szervezetek is részt vesznek.
A megalakult DKMT Eurorégió egyfajta ernyőszervezet, amelyből a megalakulás kompromisszumai miatt kimaradtak a városok, a térség legfontosabb szervezőerői. Az akkori jugoszláv politika követelésére alakult így: nem kellett az ellenzéki vezetésű önkormányzatokat, köztük a nemcsak ellenzéki, hanem magyar irányítás alatt álló Szabadkát felvenni a szervezetbe. Román részről azt kényszerítették ki, hogy az egész nyugat-romániai régió tagja lehessen a szervezetnek, tehát Hunyad megye is, amelynek nincs határszakasza, és Krassó-Szörény, amely csak Jugoszláviával érintkezik. De ugyanígy került be Jász-Nagykun-Szolnok megye, amely egyfajta belső légüres térbe került Budapest és Debrecen között Magyarországon, s próbált valamerre orientálódni.

Az aláírás után – nehézkes kezdetek
A tényleges együttműködést nem annyira az eurorégióban részt vevő megyék végezték, mint inkább egymással rendszeres munkakapcsolatban lévő szakmai csoportok: rendőrök, vámosok, határőrök, gazdasági kamarai ügyvivők, és természetesen az egymással kereskedni akaró vállalkozók. A szakszervezetek még 1997-ben, a kereskedelmi kamarák pedig 1998-ban külön együttműködési megállapodást kötöttek.
Ugyancsak élő együttműködés van az eurorégió egyetemei között. A szegedi, temesvári és újvidéki egyetemek között aláírt együttműködési szándéknyilatkozatok alapján ezek az intézmények az adott térségben folyó szakképzést, illetve kutatást kiegészítő hallgató- és oktatócserékkel fontos szerepet töltenek be a kultúraközvetítés terén.

Az eurorégió céljai
Az együttműködés célja, hogy fejlessze és szélesítse a helyi közösségek és helyi önkormányzatok közötti kapcsolatokat
– a gazdaság,
– az oktatás, a művelődés,
– a tudomány és a sport területén.
Rövid távon: multilaterális tevékenységek végrehajtása és a partner régiók között már létező kapcsolatok megerősítése
Középtávon: a partner régiók társadalmi-gazdasági kohéziójának megerősítése, harmonikus területfejlesztés és infrastruktúra; a regionális diszparitások csökkentése a közös határok mentén;
Hosszú távon: a mikro-európai integráció egy autentikus terének létrehozása, kisebbségi problémák jobb megértése.
Az együttműködés támogatja azokat az együttműködéseket, melyek a korszerű európai folyamatok kereteibe való integrálódás felé vezetnek.

Az együttműködés területei:
– gazdasági kapcsolatok,
– a közlekedés és hírközlés infrastruktúrája,
– környezetvédelem,
– idegenforgalom,
– a tudomány, a művelődés, az egészségügy, a sport és a civil kapcsolatok.

Stratégiák és eredmények
A Kárpátok Eurorégióval szemben a DKMT Eurorégió sokkal inkább az elérhető EU-s forrásokra, illetve azok megszerezhetőségére épít, semmint az egyéni innovációk kibontakoztatására. A hat alprogramot tartalmazó stratégiai terv 2000 májusában készült, azzal a fő céllal, hogy a régió alkalmassá váljon arra, hogy sikerrel pályázhasson az európai uniós támogatási források elnyerésére. Ehhez szükség volt az együttműködés szervezetének, tevékenységének olyan átformálására, hogy kapcsolódhasson az Európai Unió szervezeteihez, azok gondolkodásmódjához, működési mechanizmusához. Ezek szellemében számba kellett venni a DKMT Eurorégió három országában már meglévő fejlesztési terveket: részben egymáshoz igazítani őket, részben az Unió igényeihez alkalmazni. A stratégiai tervnek az is célja volt, hogy kialakítson egy széles személyi kört, amely a közös programok megvalósításán munkálkodik, tagjai tartják egymással a kapcsolatot, részt vesznek egy közös tanulási folyamatban. Ugyancsak a stratégiai terv része volt, hogy ezeket a célokat egy közös kommunikációs programban megismertessék a térség lakosságával, s régiótudatot alakítsanak ki.
Az első alprogram a régió szervezeti átalakítását tűzte ki célul. Az adminisztratív és tervező kapacitás kibővítése révén az Eurorégió szerepet kaphatott az Európai Unió olyan programjaiban, mint az INTERREG III vagy a PHARE CBC, és jelentősen megnőttek forrásszerző lehetőségei.
A második alprogram a három ország közigazgatási szervezeteinek együttműködéséről szól. Az első feladat volt, hogy kölcsönösen megismerjék egymás közigazgatási rendszerét, a hasonlóságokat és a különbségeket. Ezek ismerete nélkül ugyanis nehéz a konkrét együttműködés, márpedig ennek szervezésében a közigazgatás szervezeteire hárul rendkívül nagy feladat. A DKMT Eurorégión belüli közigazgatási együttműködés fejlesztése része volt egy tanulási folyamatnak, amelynek során a köztisztviselők és választott vezetők az Európai Unió belső rendjét, követelményeit, jogrendjét is mindinkább megismerték – ilyenformán része lehetett az egyes országok csatlakozási felkészülésének, még akkor is, ha erre különböző időpontokban kerül sor. Az Eurorégió e felkészülés érdekében közös intenzív képzéseket, tanulmányutakat, konferenciákat szervezett.
A harmadik alprogram a korábban elkészített fejlesztési tervek, koncepciók összehangolását tűzi ki célul. Mind Magyarországon, mind Romániában működnek tervezési-statisztikai régiók, amelyeket az Európai Unió rendszerének megfelelően hoztak létre, Magyarországon 1996-ban, Romániában 1998-ban. Fontos volt (és ma is az), hogy a saját országra elkészített programokat a határon túli elképzelésekkel is egyeztessék.
A negyedik alprogram az Eurorégió kommunikációs terveit tartalmazta. A határon átnyúló együttműködés elveit, eseményeit, indokait, jövőképét, szemléletét meg kellett ismertetni a lakosság legszélesebb rétegeivel, valamint hozzá kellett járulni egy regionális identitás kialakulásához. Ehhez sokféle írott és elektronikus média bevonására volt szükség – és figyelemreméltó eredmények születtek. Létrejött a TriplexRegio információs- és hír-honlap (www.triplexregio.net), mely négy nyelven közöl a régiót érintő aktuális információkat, emellett online kétnyelvű szótárakat, kulturális programajánlót, tömegközlekedési menetrendeket, pollenjelentést és egyéb hasznos tudnivalókat találhat rajta az érdeklődő. 2001 márciusa óta pedig a Magyar Rádió Szegedi Stúdiója, a Temesvári Rádió és a Szabadkai Rádió együttműködésében kéthetente egyórás, háromnyelvű magazinműsor tájékoztat a régiót érintő aktualitásokról és programokról „Európa hullámhosszán” címmel. A nemzetközi szerkesztőségben magyar, román és szerb rádiósok dolgoznak együtt, akik számára nem okoz gondot bármelyik nyelven megszólalni.
Az ötödik alprogram az eurorégiós együttműködés kapcsolati hálózatának kiépítéséről szól. A határon átnyúló együttműködés azt jelenti, hogy olyan személyes kapcsolatok alakulnak ki, amelyek korábban nem léteztek. E kapcsolatok tartalma a többpárti demokráciához, a piacgazdasághoz, a más népekkel való együttműködéshez, egy kitágult, szabad és sokszínű világ adottságaihoz alkalmazkodik. Így próbál meg szakítani a nemzeti alapú ellenségeskedés hosszú gyakorlatávals mindenki számára hasznos toleranciát és tevékeny együttlétet létrehozni.
A stratégiai terv hatodik alprogramja a pénzügyi források megszerzésének módjairól beszél. Az Európai Unió pénzügyi segítséget nyújt a regionális különbségek csökkentésére, és különösen támogat mindenfajta kooperációt. A térségben is jellemzőek mindazok a súlyos problémák, amelyek megoldására anyagi forrásokat lehet szerezni: elmaradott, jelentős mezőgazdasági népességgel rendelkező területek támogatása, ipari válságövezetek problémáinak megoldása, a hosszú távú munkanélküliség megszüntetése, a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése, a mezőgazdasági szerkezetváltás támogatása, a falusi területek fejlesztése. Mindezen fejlesztések elősegítésére és koordinációjára 2003 májusában megalakult a Duna–Körös–Maros–Tisza Fejlesztési Ügynökség Kht.

A jövő…?
A határ menti együttműködésekre természetesen nagy hatást gyakorolt az EU bővítése, de komoly változás néhány év múlva állhat be, amikor a schengeni térségen belülre kerülnek a most csatlakozott országok, és ezáltal Magyarország keleti és déli határszakasza „kemény” uniós határként megnehezítheti a kapcsolattartást. Igaz, Románia néhány éven belül csatlakozik az Unióhoz, tehát e viszonylatban talán nincs ok komoly aggodalomra, de a Vajdaság belátható ideig még kívül reked az EU-n, s így lehet, hogy némi elszigetelődéssel kell szembenéznie. Nem erre utal azonban az a gyakorlat, amely az 1990-es években Magyarország nyugati határvidékén volt tapasztalható – az Alpok–Adria Munkaközösség, az Ausztriával karöltve realizált PHARE CBC projektek és más együttműködések sok szállal kapcsolták az országot az Unióhoz már mielőtt tényleges taggá vált volna.
Alpok-Adria Munkaközösség – a „Jövőrégió” ?