Kaszab Izabella
Belépési ponthoz
Fejrész ki
  
Híreink
Bemutatkozás Kapcsolatok Híreink Események
adó, adótörvények Adózás, helyi adók AJKP AJKSZP AJTP Alkalmazás Alkotóház Államigazgatás Állatbarát Állattartás Belföld Beruházás Biztosítás Civil hírek Család Dél-Alföldi Régió Egészség Egészségügy / szociális intézmények Egészségügyi ellátás egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Egyenlő esélyek Egyházak Elektronikus ügyintézés Életminőség Életmód Építési ügyek Építészet Érdekességek Érzelmek EU EU pályázatok Európa jövője e-ügyintézés Fejlesztés Felhívás Fiatalok Foglalkoztatás Gasztronómia Gazdasági és kereskedelmi potika Gazdasági hírek Gazdaságpolitika Hazai sport Helyi önkormányzat Helyi szolgáltatások Ifjúság Információ Informatika Innováció Interjú Internet Internet / multimédia Intézmény Jegyzet Jótékonyság Jótékonysági rendezvények képviselő-testület Kiállítások, konferenciák Kitüntetés Koncert Konferencia Konferencia Könyvismertető Környezet Környezetvédelem Közbiztonság Közérdekű információk Közlekedés Közlekedési információk Közösség Közvélemény Kultúra Kulturális programok Megvalósult fejlesztések Miniszterelnök Munkaerőpiac Műsorok Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzetiségi ügyek Nyilatkozat Nyugdíjasoknak Oktatás Oktatás és képzés Önkormányzat Pályázat Pályázatok Politika, közélet Portré Programajánló Rendezvény Rendőrségi hírek Sport / fittness / szabadidő Sportrendezvény Szabadidő Szociális ügyek Szociálpolitika Társadalmi kirekesztés Társadalom Távközlés Történelem Tudás Tudósítás Turizmus Ünnepi híradások Vállalkozások, cégek WRC-európai hálózat
Jövedelmi és növekedési szintek Európában

Az alábbi három térkép közül az első kettőről az olvasható le, hogy milyen gazdagok, illetve szegények az európai országok.

-

Az első térkép azt mutatja be, hogy átlagosan hány ezer dollárnyi értéket termel a különböző országok egy-egy lakosa (Ezt nevezik az egy főre eső GDP-nek, vagyis bruttó nemzeti terméknek).

-

A második térkép valamivel reálisabb képet mutat a különböző országokban élők életszínvonaláról, mert számításba veszi a megélhetési költségeket (például azt, hogy nálunk még mindig olcsóbb a lakás, olcsóbbak a szolgáltatások, stb. mint például a nyugat-európai országokban), és ezekkel a különbségekkel korrigálja a nyers dollárértékeket. (Ezt nevezik a vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP-nek.)

-

A harmadik térképről az olvasható le, hogy hány százalékkal nőtt az európai országok gazdasága.

Világosan kirajzolódik ezen a három térképen az az ellentét, hogy míg a nyugat-európai társadalmak jóval gazdagabbak, mint keleti szomszédaik,
a kelet-közép-európai országokban (vagyis az újonnan csatlakozott tíz országban) jóval gyorsabban nő a gazdaság, mint Nyugaton.

Magyarország mind a három térképen a középmezőnyben helyezkedik el a saját régiójában.


Az egy főre jutó GDP

A gazdasági aktivitás egyik mérőszáma a GDP (bruttó nemzeti össztermék), amely nem más, mint egy ország összes kibocsátott termékének és szolgáltatásának értéke.
Európai térképükön az egy főre jutó GDP dollárban mért értékét mutatjuk be a 2004-es becslésekre támaszkodva (forrás: The World Factbook, Rank Order - GDP per capita. http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/rankorder/2004rank.html).

Az Európai Unió 25 tagországának átlagában mérve, a GDP értéke 25 700$. Ez kevesebb, mint a fele a luxemburgi GDP-nek, amely a legmagasabb az európai országok körében: 55100$.
Az egy főre jutó GDP alapján a három leggazdagabb ország Luxemburg után Norvégia (37800$), Svédország (32700$) és Dánia (31100$), míg a három legszegényebb ország Moldávia (1800$), Szerbia és Montenegro (2200$), valamint Albánia (4500$).
A régió országai körében Magyarország közepes helyzetben van a dollárban mért egy főre jutó GDP alapján. Messze megelőzi a már jóléti ország Ausztria a 30000 $ egy főre jutó GDP értékével, valamint Szlovénia és Csehország, de Magyarország után sorakozik Szlovákia és Lengyelország, valamint Bulgária és Románia.


A vásárlóerő paritáson mért egy főre eső GDP Európában

A vásárlóerő paritáson mért egy főre jutó GDP-t az Európai Unió 25 tagországának átlagához viszonyítva adjuk meg ezen a térképen. Az EU25 átlagot 100-nak tekintjük és ehhez viszonyítjuk s többi országban mért indexet. Az értékeket vásárlóerő paritáson mérjük, ezáltal kiküszöböljük a különböző országok eltérő árszínvonalából adódó különbségeket az országok GDP értékeinek összehasonlításában.

Az EU 25 tagországának átlagánál alacsonyabb az egy főre eső GDP a 10 újonnan csatlakozó országban, a kandidáló országokban (Románia, Bulgária és Törökország), valamint Portugáliában és Spanyolországban. A régi tagországra az EU25 átlagánál magasabb értékek a jellemzőek.

Az EU25 átlagától legmesszebb Luxemburg (216.5%), Norvégia (148.3%) és Írország (134.2%) áll az egyik oldalon, és Törökország (28.9%), Bulgária (30.8%),. Románia (31.2%) a másikon.

A régió országai közt Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el. Előtte Szlovénia és Csehország, mögötte pedig Szlovákia, Lengyelország és Románia áll.


A valódi GDP növekedés az előző évhez képest Európában

Ezen a térképen az éves reál GDP növekedést az 1995-ös konstans árakon mutatjuk be, így küszöbölve ki az infláció torzító hatását. (Forrás: Eurostat. European Union in Figures. Key Indicators on EU policy: Growth rate of GDP at constant prices (1995)).

Jól látható ezen a térképen, hogy a kelet-és dél-kelet európai régió jóval gyorsabban növekedett, mint a nyugat-európai régió.

A bemutatott európai országok körében Törökországban volt a legmagasabb az éves reál GDP növekedés 8.5%, de igen magas volt a gazdasági növekedés Lettországban (7.5%), Romániában (7.2%) és Litvániában (7.1%) is. A Máltában volt a legkisebb a növekedés (alig 1%), de 2% alatti reál GDP növekedést ért el Portugália (1.3%), Olaszország (1.3%), Hollandia (1.4%), Németország (1.7%) és Ausztria (1.9%) is.

A régió országai közt Magyarország az alacsony gazdasági növekedésű országok közé tartozik: magasabb éves reál GDP növekedést ért el Románia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is. A növekedési ráta csak Csehországban és Ausztriábasn volt alacsonyabb, mint Magyarországon.

Szerző: Szabó Laura
Publikálás dátuma: 2005.03.25 10:39