Belépési ponthoz
Fejrész ki
 
Híreink
Bemutatkozás Kapcsolatok Híreink Események
adó, adótörvények Adózás, helyi adók AJKP AJKSZP AJTP Alkalmazás Alkotóház Államigazgatás Állatbarát Állattartás Belföld Beruházás Biztosítás Civil hírek Család Dél-Alföldi Régió Egészség Egészségügy / szociális intézmények Egészségügyi ellátás egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség Egyenlő esélyek Egyházak Elektronikus ügyintézés Életminőség Életmód Építési ügyek Építészet Érdekességek Érzelmek EU EU pályázatok Európa jövője e-ügyintézés Fejlesztés Felhívás Fiatalok Foglalkoztatás Gasztronómia Gazdasági és kereskedelmi potika Gazdasági hírek Gazdaságpolitika Hazai sport Helyi önkormányzat Helyi szolgáltatások Ifjúság Információ Informatika Innováció Interjú Internet Internet / multimédia Intézmény Jegyzet Jótékonyság Jótékonysági rendezvények képviselő-testület Kiállítások, konferenciák Kitüntetés Koncert Konferencia Konferencia Könyvismertető Környezet Környezetvédelem Közbiztonság Közérdekű információk Közlekedés Közlekedési információk Közösség Közvélemény Kultúra Kulturális programok Megvalósult fejlesztések Miniszterelnök Munkaerőpiac Műsorok Nemzeti Fejlesztési Terv Nemzetiségi ügyek Nyilatkozat Nyugdíjasoknak Oktatás Oktatás és képzés Önkormányzat Pályázat Pályázatok Politika, közélet Portré Programajánló Rendezvény Rendőrségi hírek Sport / fittness / szabadidő Sportrendezvény Szabadidő Szociális ügyek Szociálpolitika Társadalmi kirekesztés Társadalom Távközlés Történelem Tudás Tudósítás Turizmus Ünnepi híradások Vállalkozások, cégek WRC-európai hálózat
Morális értékek, normák az európai országokban 2.

Mennyire megengedők az egyes európai országok lakói az afféle állampolgársági vétségekkel szemben, mint a menetjegy nélkül közlekedés, a nyilvános szemetelés vagy az ittas vezetés?

Az állampolgári vétségekkel szemben megengedő magatartást tanúsítók

A második részben az állampolgársági vétségekkel szemben megengedő magatartást tanúsító állampolgárok arányát elemezzük az ország egyik jóléti mutatójának függvényében, az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson mért GDP függvényében.

Az egy főre eső vásárlóerő-paritáson mért GDP azt méri, hogy átlagosan hány ezer dollár értéket termel a különböző országok egy-egy lakosa, számításba véve a megélhetési költségeket is az adott országban (például azt, hogy nálunk még mindig olcsóbb a lakás, olcsóbbak a szolgáltatások, stb., mint például a nyugat-európai országokban) - és ezekkel a különbségekkel korrigálja a nyers dollárértékeket. A vásárlóerő-paritás figyelembevételével kiküszöböljük a különböző országok eltérő árszínvonalából adódó különbségeket az országok GDP-értékeinek összehasonlításában.

Amint már bemutattuk, az állampolgársági vétségek körébe olyan cselekvéseket soroltunk, mint például

  • menetjegy nélkül közlekedni tömegközlekedési eszközökön
  • felnyitni és használni más autóját
  • nyilvánosan szemetelni
  • ittasan vezetni

Annak függvényében, hogy egy adott ország lakosai mennyire megengedők ezekkel a morális összetevőt is tartalmazó cselekedetekkel szemben, számoltuk ki, hogy összességében egy országban a lakosság hány százaléka megengedő az állampolgári vétségekkel szemben (azt, hogy pontosan hogyan is számoltuk ki az indexet, részletesen bemutattuk a "Morális értékek, normák az európai országokban" című első részben).

Az ábra vízszintes tengelyén az országok vásárlóerő-paritáson mért egy főre eső GDP-mutatóit ábrázoljuk (The World Factbook, 2004), a függőleges tengely pedig azt jelzi, hogy az adott országban mekkora az állampolgári vétséggel szemben megengedő magatartást tanúsítók aránya (az adatokat a World Value Survey 1999-2001 kutatás adatbázisából számoltuk ki). Minél magasabban található egy ország, annál magasabb az adott ország állampolgárai körében a megengedők aránya.

Akár meg is lepődhetünk, ha az első részben (csalással szembeni megengedő magatartás) és a második részben (állampolgársági vétséggel szembeni megengedő magatartás) bemutatott térképeket összehasonlítjuk.

Az országok hasonlóan helyezkednek el egymáshoz képest, mint az előző térképen, azzal a különbséggel, hogy minden egyes ország függőlegesen "lejjebb" csúszott: vagyis minden országban kevesebben vannak azok, akik megengedők az állampolgársági vétségekkel, mint a csalásokkal szemben. Sőt, olyan ország is van, Törökország, ahol senki nem tanúsított megengedő magatartást az állampolgári vétségekkel szemben, de minimális a megengedők aránya Máltán (1%), Romániában (2%) és Magyarországon (2%) 2000-ben.

A leginkább megengedő ország most is Belorusszia, de a megengedők aránya ebben az országban sem éri el a 40%-t. Egyedül Belorussziában és Szlovákiában haladja meg a 30%-t a megengedők aránya.

Mind a gazdagabb, mind a szegényebb országok körében találunk viszonylag megengedőbb és kevésbé megengedőbb országokat. A gazdagabb országok közül Luxemburgban, Angliában és Franciaországban magasabb az állampolgári vétségekkel szemben megengedők aránya, míg Dániában és Írországban a legalacsonyabb.

A régió országai közül (Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Románia és Szlovénia) csak Romániában olyan alacsony az állampolgári vétségekkel szemben megengedők aránya, mint Magyarországon 2000-ben (2-2%). Minden más országban ennél többen (Lengyelországban 4%) vagy sokkal többen (10%-nál magasabb arányban) mondták az állampolgárok, hogy megengedők az állampolgári vétségekkel szemben. Magyarországon szignifikánsan nőtt az állampolgári vétségekkel szemben megengedők aránya 2000 és 2002 között: 2002-ben már a magyarok 13%-a megengedő ezekkel szemben.

A következő részekben bemutatjuk azt is, mennyire elfogadóak az európai országok állampolgárai az élet kioltásával kapcsolatos morális cselekvésekkel szemben.

Szerző: Szabó Laura
Publikálás dátuma: 2005.07.19 20:27