Ebben az írásban statisztikai adatok segítségével próbáljuk meg feltárni a dolgozó női szerep és gyerekvállalás közötti összefüggéseket. Az adatok segítségével azt vizsgáljuk, van-e összefüggés a születésszám és a dolgozó nők aránya között az európai országokban.

Egyre gyakrabban merül fel társadalmi problémaként a dolgozó nők szerepe a mai családokban, egyre többször beszélünk a dolgozó nők gyerekvállalási kedvének "csökkenéséről", és állítjuk szembe a munka világában és a családban vállalt/betöltött szerepüket. Sokan azt gondolják, hogy a társadalmunk vészesen fogyatkozó lélekszámát talán akkor lehetne megállítani, ha a nők nem dolgoznának, vagy ha kevesebbet dolgoznának; akkor biztosan több gyerek születne, és biztosan boldogabb gyerekeket nevelnénk. A World Value Survey 1999-2000 hullámában felvett empirikus kutatási adatok azt jelzik: a magyar állampolgárok döntő többsége véli úgy, hogy a férj és a feleség együttesen kell hozzájáruljon a háztartás bevételéhez (89%), és hogy egy dolgozó nő ugyanolyan meleg és biztonságot nyújtó kapcsolatot tud kialakítani gyerekével, mint egy nem dolgozó nő (76% gondolja így). Ha ennél kevesebben is, de még mindig a magyar társadalom több mint fele véli úgy, hogy a még nem iskoláskorú gyerekek valószínűleg sérülnek egy dolgozó anya mellett (64%), és hogy a háziasszonyi szerep ugyanolyan kielégítő lehet a nő számára, mint a dolgozó női szerep (59%). A Kossuth rádió egyik reggeli adásában hangzott el egy kutatási eredményre hivatkozva, hogy éppen azokban az országokban vállalnak több gyereket a nők, ahol dolgozni is tudnak, ahol magas a női munkavállalók aránya. Ebben az írásban - ennek a megállapításnak a nyomába eredve - statisztikai adatok segítségével próbáljuk meg feltárni a dolgozó női szerep és gyerekvállalás közötti összefüggéseket. Az adatok segítségével azt vizsgáljuk, van-e összefüggés a születésszám és a dolgozó nők aránya között az európai országokban.

(1) Az első térkép az európai országok gyerekszületési rátáját ábrázolja (Forrás: The CIA World Factbook, 2005). A születési ráta az 1000 állampolgárra jutó átlagos éves születések számát jelöli, az ország összlakosságát az adott év közepén számolva. A térkép színei a sötétzöldtől a piros felé haladva jelzik, mely országokban magasabb az 1000 lakosra jutó születési szám: minél pirosabb, annál magasabb ez a ráta. A sötétzöld színnel jelölt országokban viszonylag kevesebb gyerek születik.

Születési ráta az európai országokban, 2005

Forrás: The CIA World Factbook

A jóléti nyugat-európai és észak-európai országok többségében magas a születésszám, ellenben Németországban, Ausztriában, Spanyolországban és Olaszországban, valamint a régi uniós országok közül még Görögországban alacsony a gyermekek születési aránya. Az új tagországok többségében kevés gyerek születik, alig két országban találunk viszonylag magasabb születési rátát: Cipruson és Szlovákiában. A csatlakozó országok közül Romániában és Törökországban magas, Horvátországban és Bulgáriában alacsony az 1000 állampolgárra jutó születések száma.

(2) A második térképen az európai országok női munkavállalóinak arányát mutatjuk be (Forrás: Eurostat, 2004: Population and social conditions /Labour market /Employment /Employment rate: females). A 15 és 64 év közötti dolgozó nők arányát az EU Labour Force kutatása alapján becsüli az Eurostat. A kutatási adatok az adott ország teljes lakosságára vonatkoznak, akik magán háztartásokban élnek, munkavállalóknak pedig azokat tekintik, akik a referenciahéten legalább egy óra hosszat végeztek bármilyen munkát fizetésért vagy profitért, vagy ha nem dolgoztak is éppen, volt állandó jellegű munkájuk/munkahelyük, ahonnan ideiglenesen távol voltak. Hasonlóan az előző térkép színeihez, ezen a térképen is a piros szín jelzi a magas, míg a zöld szín az alacsony értékeket: minél pirosabb egy ország színe, annál magasabb az adott országban a női munkavállalók aránya.

A női munkavállalási ráta az európai országokban, 2004

Forrás: Eurostat. 2004. Population and social conditions. Labour market. Employment. Employment rate: females.

A női munkavállalók aránya - nem meglepő módon - a jóléti nyugat-európai és észak-európai országokban magas, míg a dél-európai és közép-kelet-európai országokban alacsony. Európa gazdaságilag fejlettebb országai között is találunk olyanokat, ahol viszonylag alacsony a női foglalkoztatás (Spanyolország, Olaszország, Görögország, valamint Írország, Belgium és Luxemburg), és az új tagországok körében is találunk magas női foglalkoztatottsággal rendelkező országokat: ilyen Ciprus, Szlovénia és a balti országok.

A következő táblázatban azt foglaltuk össze, hogy a bemutatott statisztikai adatok alapján hogyan csoportosíthatjuk az európai országokat a születési ráta és női foglalkoztatottsági ráta alapján.

Az adataink azt jelzik, hogy habár nincs lineáris összefüggés a vizsgált indexeink között - vagyis nem minden esetben igaz, hogy ahol magas a női foglalkoztatottság, ott magas a születési ráta is -, az európai országok többségében mégiscsak fennáll ez a megállapítás. A vizsgált 31 országból 19 esetében igaz, hogy ahol magas az egyik, ott magas a másik ráta is, és fordítva, ahol alacsony az egyik, ott alacsony a másik ráta is. Hat olyan európai ország van, ahol annak ellenére, hogy magas a női foglalkoztatottság (vagy éppen emiatt), mégis alacsony a születési ráta: Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, valamint a balti országokban.

Az elemzés bevezetőjében bemutatott, a World Value Survey 1999-2000-es hullámából előkeresett empirikus adatokat bemutatjuk erre a hat, várakozásainktól eltérően viselkedő országra is (és Magyarországra).

Ezek az empirikus adatok nem szolgálnak egyértelmű magyarázattal a várakozásainknak megfelelő összefüggés hiányára. Egyedül az osztrák állampolgárok körében tűnik fel egy markáns vélemény, amely magyarázhatja a magas női foglalkoztatottság mellett az alacsony születési rátát: az osztrák állampolgárok a legalacsonyabb arányban említik a többi öt „deviáns” országhoz képest, hogy a dolgozó nő is képes gyerekével meleg és biztonságot nyújtó kapcsolatot kialakítani, és körükben vélik a legkevesebben azt is, hogy a férj és feleség együttesen kell hozzájáruljon a háztartás bevételéhez.

Természetesen az európai országok között ott vannak még azok is, ahol nemcsak a születési ráta alacsony, hanem a női foglalkoztatottsági ráta is, illetve azok, ahol az alacsony női foglalkoztatottság mellett is viszonylag magas a születési ráta. Ezek országok állampolgárainak véleményét jelen írásban azért nem elemeztük, mert kiinduló hipotézisünk, vizsgálati kérdésünk csak azt kívánta körüljárni, igaz-e vagy nem az az állítás, hogy azokban az országokban születik több gyerek, ahol sok nő tud munkát vállalni. A statisztikai adatok azt jelzik, hogy az európai országok többségében fennáll ez a megállapítás.

A Figyelőnet oldalain a napokban jelent meg egy írás hasonló témakörben.

A szerző szociológus.

Szerző: Szabó Laura
Publikálás dátuma: 2006.02.02 08:05