A családi napközik egyre népszerűbbek hazánkban is, ezért elkészült a „Családi napközi működésének követelményei” című módszertani útmutató, mely jelentősen megkönnyíti a családi napközik alapítását, rugalmasabb lehetőséget adva a bölcsődékkel párhuzamosan vagy azokat kiegészítve a kisgyermekek napközbeni ellátására. A 2009. március 19-én  tartott sajtótájékoztató résztvevői arra hívták fel a figyelmet, hogy minél több kis- és nagytelepülés önkormányzata használja ki ezeket a lehetőségeket, és támogassa azon működtetőket, akik családi napközit hoznak létre. Ezzel hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az édesanyák eldönthessék, hogy újra dolgozni szeretnének-e, megtartva a gyest a munka mellett a gyermek három éves koráig, vagy inkább otthon maradnának. A sajtótájékoztatón, melyre a budaörsi Vitamini családi napköziben került sor, részt vett Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter, Falus Ferenc az ÁNTSZ főigazgatója és Dobrev Klára a miniszterelnök felesége.

A családi napközi intézménye hazánkban már több mint tíz éve működik, amelynek egyre nagyobb népszerűségét mutatja, hogy országszerte már több mint 200 helyen, közel 1300 férőhelyen biztosítják többnyire bölcsődés korú gyermek napközbeni ellátását ilyen formában. A Magyarországi Családi Napközik Közhasznú Egyesület és a Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet Gyermekjóléti és Gyermekvédelmi Főosztálya által közösen készített „Családi Napközi működésének követelményei” című módszertani útmutatóval lényegesen könnyebbé válik a leggyakrabban családi házakban kialakítandó helyiségek engedélyeztetése. Az Egészségügyi Minisztérium egyetértésével és az ÁNTSZ szakértőinek hozzájárulásával például megengedett lesz a mosogatógépek használatánál a 70°C-os víz helyett a 60°C-os víz használata, mivel a háztartásokban általában 45-65 fokon üzemelnek a mosogatógépek A fürdőszobában a meglévő WC-n kívül nem kell plusz még egyet kialakítani a családtagok részére, hiszen ők napközben nincsenek a családi napköziben. Az alapfokú ismereteket pedig beépítik a felkészítő tanfolyam tematikájába, ezzel is csökkentve a működtetők többletköltségeit. Ezek a módosítások jelentősen megkönnyítik újabb családi napközik létrehozását, mely hozzájárul ahhoz, hogy az édesanyák eldönthessék, hogy újra dolgozni szeretnének-e, megtartva a gyest a munka mellett a gyermek három éves koráig, vagy inkább otthon maradnak.

„A családi napközik kialakítása nagyon fontos, hiszen a bölcsődék létrehozása, fenntartása a professzionalitása miatt jóval drágább. Különösen azokon a kistelepülésen, ahol ezt az önkormányzat nem tudja magának megengedni. De nem csak a kistelepüléseken, a nagyobb településeken is van létjogosultságuk. Sajnos gyakori panasz a családi napközit működtetők részéről, hogy az önkormányzat nem támogatja a szolgáltatást, még olyankor sem mindig, amikor semmilyen formában nem biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását, holott ez minden települési önkormányzat számára kötelező feladat. Amennyiben az önkormányzat nem tud bölcsődét működtetni a kisgyerekek elhelyezésére, akkor célszerű lenne inkább egy családi napközi létesítésének támogatására forrást biztosítania, ami jóval alacsonyabb kiadást jelent az önkormányzatnak. Ezzel a támogatással viszont a szerényebb jövedelmű családok számára is elérhetővé válna ez a rugalmas napközbeni gyermek ellátási forma..” – hangsúlyozta beszédében Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége.

Az önkormányzatok számára a családi napközik támogatása a legolcsóbb és leghatékonyabb megoldás, miközben helyben munkát adnak néhány embernek, és lehetővé teszik öt-hat további édesanya számára, hogy munkát vállaljanak. A családi napközinek van még egy nagy előnye: a nyitvatartás szempontjából sokkal rugalmasabbak, hiszen a szülők munkaidejéhez igazodnak. Emellett előnyösek lehetnek a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében, ha például nyugalmazott gyógypedagógus „vezeti” a családi napközit.

1989-től a bölcsődék száma folyamatosan csökkent. Ennek hátterében az a felfogás állt, hogy a nők maradjanak otthon, mert akkor születik majd sok gyerek, ha minél több főállású édesanya lesz. A bölcsődeépítés egyáltalán nem volt napirenden. A statisztikai adatokból pontosan lehet látni, hogy nagyjából 2004-től indult el a bölcsődék építése, s rohamosan nőtt a bölcsődei normatíva, ami azonban így is csak közel a felét fedezi a költségeknek. A kisvárosokban, kistelepüléseken – községekben, falvakban – az önkormányzatok finanszírozási problémái nagyon sok esetben nem tették lehetővé, hogy a gyermekek napközbeni ellátását bölcsődei formában biztosítsák, ezért egyre inkább kezdett elterjedni, hogy a gyermekek felügyeletét családtagokra, barátokra, ismerősökre bízzák a dolgozni kívánó szülők. Ennek eredményeképp nyílt meg az első családi napközi Kiskunhalason 1995. szeptember 1-jén.

Nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy ahol a nők munkát vállalhatnak, - s így nem fenyegeti családjukat a szegénységbe csúszás veszélye - ott megnő a gyermekvállalási kedv, a születések száma. Nyugat európai uniós tapasztalatok szerint egy nő munkavállalása másik két álláslehetőséget generál. A családok stabilitását, a benne élő családtagok, szülők és gyermekek testi-lelki egészségét védi, ha sikerül összehangolni az anyaságot, a gyermekvállalást és a család egzisztenciális biztonságát, a nők gazdasági önállóságát segítő női munkavállalást. Közös érdek, hogy sikerüljön olyan kompromisszumos megoldást találni, ami jó az édesanyának, a családoknak, kisgyermekeknek, és amelynek segítségével ezt a sokféle – esetenként egymásnak ellentmondó, széttartó – érdeket össze lehetne hangolni.