A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége Lőrinci városában megtartott 2012. szeptember 11-ei ülésén nagyon sok, az önkormányzatok életét érintő kérdésről tárgyalt. Víg Zoltán Lőrinci város polgármestere, mint házigazda rövid köszöntőjével vette kezdetét a kihelyezett elnökségi ülés.

Az elnökségi ülés első részében került sor szakmai előadások meghallgatására. Elsőként Barna Gábor az „Örökség-Kultúra” Oktatási E-Könyvtár (ÖKOEK) felelős szerkesztője tájékoztatta a jelenlévőket az Oktatási E-Könyvtár programról, majd ezt követően Fórizs Zoltán a Magyar Digitális Archívum (MANDA) vezérigazgató-helyettese adott rövid ismertetőt a digitális közfoglalkoztatás, illetve digitális értékmegőrzés, közte a hungaricumok széleskörű megismertetésének a lehetőségeiről. 

A továbbiakban a leglényegesebb kérdésekben született TÖOSZ elnökségi döntéseket foglaljuk össze.

A köznevelés rendszerének átalakítása

Ezt követően az elnökségi ülés fő témája, a köznevelés rendszerének átalakítása került napirendre Marekné dr. Pintér Aranka a Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KIK) elnöke részvételével.

A KIK elnöke tájékoztatójában elmondta, hogy elsődleges feladatuk kezelni azt, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a gyermeklétszám, ezért nincs szükség annyi iskolákra. Ellenben az ország egyes területein pedig sok a gyermek és szükség van új iskolák építésére, míg a kistelepülések működési forráshiánnyal küzdenek, ugyanakkor a nagy városoknak is jelentős gazdasági gondjai vannak.
Az előző időszakban az iskolákat fenntartók elsődlegesen forrásmegosztásra törekedtek: társulásban, együttműködésben tartották fenn az iskolákat. Az önkormányzati rendszer átalakításával ez megváltozik, az iskolák fenntartását az állam veszi át, amely azt jelenti, hogy az állam nevezi ki az iskolaigazgatót, állami alkalmazottak lesznek a pedagógusok, akiknek a bérét az állam fizeti és garantálja, az állam létrehozza és biztosítja a tanfelügyelői rendszert, meghatározza a tanmenetet és a tankönyvek körét.
A KIK a járási besorolást figyelembe véve, de nem a járási hivatalokhoz kapcsolódóan, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) irányítása mellett szervezi a 198 tankerület munkáját. Ezek eltérő nagyságú hivatalok lesznek, és nem új személyi állománnyal, hanem a már működő fenntartói rendszerekben dolgozó szakemberek átcsoportosításával hozzák létre. Fő cél létrehozni egy szakmai segítő hálózatot, amelyben a szakemberek segítségét (szakmai referens) az államtól ingyenesen vehetik igénybe az intézmények. Az átalakítást úgy kívánják szervezni, hogy a diákok nem vegyenek észre semmit a fenntartóváltásból.

A vitaindító tájékoztatást követően 13-an kérdeztek a résztvevők közül, illetve nyilvánítottak véleményt a kibővített elnökségi ülésen. A továbbiakban a KIK elnökének az egyes kérdésekre adott válaszát foglaljuk össze röviden.

- Marekné dr. Pintér Aranka elmondta, hogy a többcélú kistérségi társulások a törvény erejénél fogva 2012. december 31-én megszűnnek, a közösen fenntartott intézmények átvétele január 1-jével megtörténik. A közös fenntartásban résztvevő önkormányzatoknak nyilatkozatot kell tenni a jövőbeni működtetésről, vagy az állam teljes egészében átveszi az intézményt
- A közös intézmény működtetésének nem lehet akadálya sem a járás, sem a megyehatár. A több járáshoz tartozó intézményműködtető önkormányzatok együttműködése esetén az érintett járási tankerületi felügyelőségek között is megfelelő együttműködésre és munkamegosztásra lesz szükség.

- A meglévő iskolabuszt további üzemeltetése kapcsán az elnök asszony elmondta, hogy a mennyiben az állam működteti tovább az iskolát, akkor az önkormányzat ingyenesen az állam használatába adja a buszt, és az állam a működtető.

- Speciálisan alakul a gimnázium és szakképző intézetek esetében az állam és az önkormányzat közötti felelősség és munkamegosztás. A KIK elnöke elmondta, hogy a vegyes profilú intézményeknél amennyiben 75% vagy annál nagyobb arányú a szakképzés aránya, akkor az intézményt szakképző intézethez sorolják. Ebben az esetben a fenntartás mellett a működtetés is az állam feladatata és ezt az önkormányzat nem vállalhatja át. Amennyiben fele-fele arányú az oktatási forma, akkor nem kell azt szétválasztani, és egyéni megállapodást lehet kötni.

- Egyértelművé vált, hogy az iskola igazgatójának az intézményműködtetéssel és az állagmegőrzéssel kapcsolatban nem lesznek lehetőségei.

- A szükséges intézménybővítés, illetve új épület építése a jövőben állami feladat lesz, de „az önkormányzattal közös beruházásban”.

- A korábbi szabályozáshoz képest lényeges eltérés, hogy a jelenlegi intézményvezetők mindaddig maradnak, amíg a megbízatásuk szól, vagyis nem lesz egyidejű igazgatócsere.

- Fontos, hogy ebben a tanévben a tantervi programban és a speciális kiegészítő képzésekben nem lesz változás, változtatás.

- A jövőben a tanmenetet az iskolaigazgató határozza meg.

- A szeptember 30-ig meghozandó szándéknyilatkozat az intézmény működtetésével kapcsolatban nem kötelező erejű. A végső nyilatkozatot, már testületi határozattal megerősítve október végéig kell megtenni, amikorra remélhetőleg a döntéshez szükséges minden ismeret, különösen a finanszírozás tekintetében rendelkezésre áll majd.

- A pedagógus bérek közötti eltéréseket, eltérítéseket az állam „meg fogja vizsgálni”.

- Abban az esetben, ha a közös intézmény székhelye szerinti intézményt az állam átveszi, abban az „a tagintézmény annak csatolmányaként működik”.

- Egyértelmű, hogy az idei decemberi béreket január elején még az önkormányzatok fizetik és a januári bértől lesz az állam, mint fenntartó a fizető.

- Az átszervezés során esetlegesen felmerülő végkielégítést a munkáltató fizeti, vagyis ez az államot terheli.

- Az intézményvezetők miniszteri kinevezéséhez kapcsolódó képviselő-testületi egyetértési jog lehetővé tételére nem lát esélyt. Marad a véleményadás lehetősége.

A vitában elhangzott kérdésekre adott válaszokon túl Marekné dr. Pintér Aranka a Klebersberg Intézményfenntartó Központ elnöke felajánlotta, hogy a TÖOSZ-hoz érkező kérdésekre, felvetésékre készséggel válaszol. A TÖOSZ készséggel gyűjti össze a kérdéseket és közvetíti a kormányzati válaszokat.

Járásközpont és építéshatóság

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöksége áttekintette az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítására vonatkozó belügyminiszteri előterjesztést és kialakította állásfoglalását.

A hivatkozott rendelet módosítás érinti az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságok kijelölését.

A jelenlegi 373 első fokú építésügyi hatóság helyett a tervezet a járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjét és a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét jelöli ki, így a kormányrendelet elfogadásával mindösszesen 198 első fokú építésügyi hatóság jönne létre.

A tervezett intézkedés következtében 175, köztük 152 városi jogállású településen megszűnne az építéshatósági ügyintézés, ahol pedig a lakosságszám és az ügyek nagy mennyisége azt továbbra is indokolná. A tervezett rendelkezés további koncentrációt jelentene, egyöntetűen a járásközpont települések jegyzőjére telepítve a hatáskört. A belügyminisztériumi javaslat nincsen összhangban a járási hatósági rendszer kialakítási rendszerével, ugyanis ott a nem járásszékhely (152) városok kirendeltségként ellátják hatósági feladataikat. A tervezett BM szabályozás ugyanakkor ellentétes a szubszidiaritás elvével.

Az első fokú építésügyi hatósági feladat járásszékhely városi jegyzőhöz telepítése az érintett városok túlnyomó többsége számára olyan mértékű személyi, tárgyi és technikai jellegű fejlesztést tenne szükségessé, amely ezen városok számára finanszírozhatatlan.

Így amennyiben sor kerülne a nagyfokú integrációra, abban az esetben a feltételek megteremtése központi kormányzati támogatás nélkül a járásszékhely városi önkormányzatok részéről nem teljesíthető.

A TÖOSZ elnöksége kezdeményezte, hogy az első fokú építésügyi hatósági feladatok tervezett telepítésére vonatkozó minisztériumi javaslatot vizsgálják felül és tegyék lehetővé, hogy valamennyi városban maradhasson első fokú építésügyi hatóság, valamint a meghatározott szigorú szakmai feltételeknek eleget tevő mikro-térségi igazgatási társulások is gyakorolhassanak első fokú építésügyi hatósági hatáskört.

2013. január 1-vel bekövetkező jelentős hatósági feladatátrendezés önmagában is elég problémát jelent, így félő, hogy a közvetlen ügyfél kapcsolatot, valamint helyszíni egyeztetést igénylő építésügyi hatósági ügyekben a tervezett koncentráció a kormányzati célkitűzésekkel ellentétes hatást vált ki, vagyis az építtető ügyfelek a jelenleginél rosszabb helyzetbe kerülnek.

A járásközpont és az építéshatósági feladatok központosítása kérdésében Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke 2012. szeptember 13-án levélben fordult Dr. Pintér Sándor a belügyminiszterhez, hogy a működőképesség, a törvényesség, a hatékonyság és az ügyfélbarátság szempontjait figyelembevevő módosítást támogassa.

A TÖOSZ javasolja, hogy első fokú építéshatósági feladatot valamennyi város gyakorolhasson, továbbá tegyék lehetővé meghatározott szakmai feltételek teljesítése esetén a mikro-térségi igazgatási társulásban történő feladatellátást.

Az összeférhetetlenség szabályozása

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. (továbbiakban: Nkt.) 67.§-a határozza meg az intézményvezetői megbízás feltételeit, valamint a köznevelési intézmény vezetőjére vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.
A 67.§ (2) bekezdése értelmében nem lehet a köznevelési intézmény vezetője a köznevelési intézmény fenntartója, továbbá a köznevelési intézmény fenntartójánál vezető állású munkavállaló vagy vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő, közalkalmazott. Az egyházi és magánintézmények esetében ez a korlátozás nem vonatkozik a fenntartói jogot gyakorló testület tagjaira.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról rendelkező 2012. évi CXXIV. tv.  30.§-a szerint az Nkt. fentiekben hivatkozott, az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezése (67.§. (2) bekezdése) 2013. január 1-jével lép hatályba.

Ebből pedig – értelmezésünk szerint – az következik, hogy arra az intézményvezetőre, aki egyben a jelenlegi fenntartó helyi önkormányzat képviselő-testületének is tagja, 2013. január 1-jétől nem vonatkozik fenti összeférhetetlenségi szabály, tekintettel arra, hogy 2013. január 1-jétől állami fenntartásba kerülnek az oktatási intézmények – az óvodák kivételével.

Nem egyértelmű azonban fenti összeférhetetlenségi szabály alkalmazása az óvodavezetők vonatkozásában.

Véleményünk szerint, amennyiben az óvodavezetőre, mint intézményvezetőre is alkalmazzuk az Nkt. 67.§ (2) bekezdését, akkor 2013. január 1-jétől az óvodavezetői tisztség összeférhetetlenné válik a fenntartó helyi önkormányzati képviselői megbízatással, tekintettel arra, hogy az óvodák fenntartása továbbra is önkormányzati kézben marad. Ugyanakkor az iskolaigazgatók, tekintettel arra, hogy az iskolák jövő év elejétől állami fenntartásba kerülnek nem minősülnek összeférhetetlennek.

A Nkt. hivatkozott szabályozása – értelmezésünk szerint - viszont nincs összhangban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv összeférhetetlenségi (36. §) szabályaival és indokolatlanul diszkriminálja az óvoda vezetőket.

Az értelmezés ügyében a Belügyminisztériumhoz és az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordultunk. A BM-ből érkezett válasz a kérdésre adandó érdemi választ az EMMI hatáskörébe utalta, viszont onnan még nem érkezett válasz.

A TÖOSZ kezdeményezi a képviselői és polgármesteri összeférhetetlenségi szabályok egyértelműsítését, valamint a ciklus közben történő összeférhetetlenségi szabályok eltörlését.

Polgármesteri javadalmazás

A TÖOSZ továbbra is szorgalmazza, hogy a polgármesteri javadalmazásban történt új szabályozás, amely elsődlegesen a kisebb lakosságszámú településvezetők számára jelent bércsökkentést ne 2013. január 1-vel, hanem a 2014. évi általános helyhatósági választások napján lépjen hatályba.

Felhívás a Polgármesterek Szolidaritási Alapjának támogatására

A TÖOSZ Elnöksége a nehéz élethelyzetekbe került polgármesterek anyagi támogatására létrehozta a Polgármesterek Szolidaritási Alapját. A szolidaritási alaphoz való hozzájárulást elsődlegesen az aktív polgármesterektől várja az elnökség. Az alapra történő befizetéseket a TÖOSZ 10201006-50051867-00000000 számú szolidaritási alszámláján gyűjtjük.
A támogatásban részesülő személyről, a támogatás mértékéről és módjáról a TÖOSZ elnöksége dönt.

A Polgármesterek Szolidaritási Alapjához történő csatlakozásra kérjük a polgármestereket és külön levélben megkeressük azon polgármestereket, akik egyben országgyűlési képviselők is, hogy tevékeny szerepet vállaljanak a mozgalomban.

Ügyintézőket a kormányablakokba

A TÖOSZ elnöksége egyetértett a kormányablakokban alkalmazandó köztisztviselők ingyenes felkészítésével. Ugyanakkor a TÖOSZ javasolja, hogy a felsőfokú végzettség megszerzésének kötelezettsége alól mentesüljenek azok a 45 év feletti munkatársak, akik legalább 10 éve a közigazgatásban dolgoznak.

Tájékoztató a szlovák határ-menti pályázatról

A Magyarország – Szlovákia Határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Közös Monitoring Bizottsága úgy döntött, hogy a Szlovák Önkormányzatok Szövetségével (ZMOS) közösen kidogozott projektjavaslatunkat támogatja, és 99469 euró teljes költségvetéssel azt finanszírozza.
A program célja a közös hálózati, partnerségi, program- és projekttervezési és - irányítási kapacitások fejlesztése HUSK 1101/1.5.1 Partnerség-építő, hálózati kezdeményezések és képzések támogatása a program- és projekttervezési folyamatok, valamint a projekt menedzsment kapacitások fejlesztésére. Átfogó cél: hálózatépítés a határmenti szlovák és magyar önkormányzatok között.
A magyar – szlovák közös program végrehajtása rövidesen kezdetét veszi, amelyben a Győr – Moson – Sopron, a Komárom – Esztergom, a Pest, a Nógrád, a Heves, a Borsod – Abaúj – Zemplén, valamint a Szabolcs – Szatmár – Bereg megyék önkormányzatainak aktív részvételére számítunk.

Köllner Ferenc Emlék-díj adományozása

A TÖOSZ elnöksége 2012-ben Köllner Ferenc emlékdíjban részesítette Nógárdi Zoltán Mórahalom város polgármesterét, valamint dr. Tóth József Budapest XIII. kerületének polgármesterét. Az elismeréseket a TÖOSZ elnöke a Helyi Önkormányzatok Napja kapcsán szervezett megemlékezésen adja át.

Felhívás a Kézdivásárhelyi Református Templom támogatása

Szentendre testvérvárosa, Kézdivásárhely a közelmúltban megkereste Szentendre Város Önkormányzatát, hogy a két település közti jó viszony alapján a Kézdivásárhelyi Református Templom felújításához anyagi támogatást nyújtson. Szentendre Város Önkormányzata a kérés alapján országos méretű téglajegy-akciót kezdeményez, melynek küldetése, hogy az anyaország településeinek összefogásával segítsen egy olyan határon túli városnak, amely kiemelten törekszik a magyar hagyományok továbbgondozására, az értékek képviseletére.
A TÖOSZ elnöksége támogatta a kezdeményezést, amelyről a következő hírlevélben tájékoztatja a tagönkormányzatokat.

A TÖOSZ elnökségi ülése a Cothec Energetikai Üzemeltető Kft. előadásával ért véget.