Feltárultak a görhönykészítés titkai Kistarcsán

SAJTÓKÖZLEMÉNY
Kiadja: Lucullus Baráti Társaság
Kistarcsa, 2007. szeptember 22.

Rendhagyó krumplifesztiválra, illetve a nyersen reszelt burgonyából készült, különféle módon ízesített, majd kisütött GÖRHÖNY nevű étel főzőversenyére került sor a hét végén Kistarcsán.

A késő estig tartó eseménysorozatot – melyet a Kistarcsai Kulturális Egyesület szervezett - a Magyar Mezőgazdasági Múzeum képviseletében Molnár Zsolt nyitotta meg.

A görhönyfesztivál tiszteletbeli vendége a Lucullus Baráti Társaság volt, amely elsősorban extrém, de a magyar kultúrát népszerűsítő Északi-sarki Paprikás Csirkéjéről, Afrikai teve-tarhonyájáról, illetve a Szilasfood-Lucullus Góbi expedícióról vált híressé. Az egyesület elnöke, az Északi-sarkot 3. magyarként meghódító Turóczi Gábor az ünnepi beszéde mellett a Szilasfood Kft.-vel együttműködve egy Lucullus fűszereket tartalmazó ajándékkosarat is felajánlott különdíjként a legjobb helyi GÖRHÖNYSÜTŐNEK. Mivel a görhöny krumpliból készül, annak versenyszerű sütése mellett – elsősorban – a burgonyával kapcsolatos programokat szerveztek a helyiek, de voltak egyéb figyelemre méltó események is, így többek közt nemzetiségi folklórtalálkozó, kézműves vásár, kiállítás, játszóház, teaház és számos koncert, előadás.

A görhönyről

A görhöny más, mint nyers, reszelt burgonyából készült, különféle módon ízesített, majd kisütött ételt. Ismeretesek a lapcsánka, tócsni, cicege, matutka, bere, macok, harula, vagy siligó elnevezései is. Az étel ezen kívül számos más nép gasztronómiájában is helyet kapott, így ismerik a németek, svájciak, szlovákok, csehet/tótok, lengyelek, angolok, svédek, de elterjedt a zsidó kultúrában is latke, latkesz, hremzli vagy kremzli neveken is. Eredete a homályba vesz, illetve annyit azért mégis lehet tudni róla, hogy „hordozóeleme”, a burgonya Chile meghódítása után, az 1560-as években került be Európába a spanyolok által, ahonnan először a portugálok vették át, majd az olaszok. Az eleinte csak az uralkodó réteg kiváltságos eledelének számító burgonya a silány terméshozamok miatt nem örvendett túl nagy népszerűségnek Európában, így talán érthető, hogy csak a XIX. században kezdték el megszeretni Magyarországon is.

Kistarcsai vérvonalak, helyi tapasztalatok

A helyiek azt állítják, hogy Kistarcsán a görhöny a fő eledel, ami állítólag a helyet zömmel lakó szlovákoktól ered. Ezt gyorsan alátámasztandó, volt egy szlovák versenycsapat is, akik egy szót nem beszéltek ugyan magyarul, viszont finom babagudovicát készítettek. Ők ugyanis így hívják a görhönyt. A részt vevő nyolc versenycsapat egyébként nyolcféleképpen készítette el az ételt, ami mind az ízben, mind az elkészítésben megmutatkozott. Ha görhönyt sütünk, már a legelején el kell dönteni, hogy a krumplit kicsi, vagy nagy darabokra reszeljük le, aztán jöhet a hozzáadott liszt (egyesek a teljes kiőrlésű csodákra esküsznek), tojás, fokhagyma, majd fűszerezés gyanánt oregano, olasz fűszerek, só, bors, és a határ itt nagyjából a csillagos ég. Eztán a masszából kisebb „lepényeket szaggatnak”, majd olajban kisütik. Sokan a tepsit preferálják, ahol „egybegörhöny” süthető, majd szétvágható. Az ízesítésnél, feltéteknél szintén a kreativitásunkra van bízva a dolog – az egyszerű fokhagymás, sajtos tejföltől a sóskás mártáson át a karajos, káposztás szószig szinte mindennel lehet ízesíteni. Ismét csak győzött a magyar kreativitás a történelem homályba vesző fejezetei előtt!

Információ:

Lucullus Baráti Társaság
Tel: +36 20 9798-991
Web: www.lucullusbt.hu 

Kistarcsai Kulturális Egyesület
Web: www.kike.hu