Ország Lászlóné Dékány Katalin                                                                       

lószőrfonó népi iparművész

                                                                 lószőrgarnitúrája

                                                                    „Magyar Kézműves Remek”

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által 2001-ben alapított „Magyar Kézműves Remek” címre 2010-ben kilencedik alkalommal pályázhattak az érdeklődők. A különleges előállítási technológiát őrző, kiemelkedő minőségű kézműves termékek díjazásának célja a magyar kézműves hagyományok és adottságok társadalmi elismerése, köznapi hasznosítása, a hagyományőrző kisipari tevékenység, a kézműves ipar rangjának emelése, piaci lehetőségeinek feltárása, bővítése.

A díjazott kézműves termékek – előállításuk, használatuk bemutatásával – bővítik az ország, egy-egy régió turisztikai programkínálatát, hozzájárulnak a magyar imázs erősítésére alkalmas igényes termékek kereskedelmi választékának szélesítéséhez, minőségi színvonalának emeléséhez, a magyar kulturális örökség sajátos közvetítéséhez.

A „MAGYAR KÉZMŰVES REMEK” elismerő oklevél mellett valamennyi díjazott lehetőséget kap arra, hogy használhassa a Magyar Kézműves Remek lógót és termékéhez meghatározott tartalmú elismerő kártyát készíthessen. A három nyelven megtervezett kártya szövege utal a termék eredetére, a hagyományra és rövid tájékoztatást ad a gyártóról.

 A Magyar Kézműves Remek címet nyert pályázók termékeiből az MKIK a címátadást követően kiállítást rendez, amely az idén február 13-ig lesz látható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

A kiállítás egyik kuriózum darabja a fekete szőrből készült ötrészes lószőrékszer garnitúra.

A különböző technikával készült nyakék, fülbevaló karkötő és gyűrű együttes osztatlan sikert  jelentett az alkotónak.

A magyar nép ősi kultúrájához és eredendő műveltségéhez hozzátartozik a díszítő eljárások kiemelkedő sokszínű volta. A magyarok ősi foglalkozása volt a nomád és félszilaj pásztorkodás, amiből kinőtte magát a gyapjú és a lószőr felhasználásával készült díszítő eljárás is, többi között a gyapjú hímzés és a lószőrfonás. A funkció határozta meg a feldolgozás módját. A halászatban, vadászatban, madarászatban és az ember díszítésében is remekül fel lehetett használni.

A legrégebbi lószőr-maradványt 1978-ban, a „Kr. előtti V. századból származó belső-ázsiai Szubasi város közelében talált hsziungnu múmián találták. A magyarországi Cibakházán (mely itt a Tiszazugban található) honfoglalás kori sírban gazdag női fejdísz aranylemezei kerültek elő, amelynek kötőanyaga az erős, hajlékony és rugalmas ló-farokszőr volt.”

Mint megtudtuk, az alkotó több mint harminc éve készíti e különleges anyagból készült ékszereit, melyet a földkerekség több mint húsz országában viselnek.  Idehaza több mint harminc kiállításon voltak láthatók és számtalan díjjal ismerték el a tehetségét.

A Csenged Népművészeti Egyesület nyári alkotó táboraiban ( június utolsó hete) rendszeresen oktatja a lószőrfonás alapjait, melyet ki-ki a saját ambíciója és kreativitása révén tovább tud fejleszteni.

Meghívás alapján sok helyen tartott előadást, bemutatót és oktatást is, hogy minél többen ismerjék meg e kézműves tevékenység készítését és gyönyörűségét.

2011. január 20.

                                                                                                                         -Csenged-